(MTI) - Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak legfontosabb és legnehezebb feltétele a vitás kérdések megoldása Koszovóval, a tárgyalások lezárásának kritériuma a két ország kapcsolatainak rendezése - emelte ki Huszka Beáta, a Magyar Külügyi Intézet tudományos fõmunkatársa az MTI érdeklõdésére azzal kapcsolatban, hogy kedden Szerbia hivatalosan megkezdi EU-csatlakozási tárgyalásait.
Az elemzõ emlékeztetett: a korábbi bõvítések alkalmával kialakult gyakorlat szerint a legnehezebb fejezetekkel kezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Szerbia esetében a bíróságokról és alapvetõ jogokról szóló, a bel- és igazságügyi együttmûködés kérdéseivel foglalkozó, valamint a Koszovóval ápolt viszony rendezését tartalmazó fejezet - sorolta.
Véleménye szerint Koszovó kérdése mellett kiemelt ügynek számítanak a jogállami és igazságügyi reformok, a korrupció és a szervezett bûnözés elleni intézkedések, a közigazgatás reformja, a médiaszabadság, az üzleti környezet javítása, a kisebbségek, fõleg a romák helyzetének javítása, továbbá a regionális együttmûködés és a jószomszédi kapcsolatok.
Huszka Beáta szerint ezek közül a csatlakozási tárgyalások legfontosabb és legnehezebb feltétele a vitás kérdések megoldása Koszovóval. Ez az ügy mostanra szinte átvette a Hágával folytatott együttmûködés feltételének helyét, amely 2011-ig meghatározta Szerbia kapcsolatát az Európai Unióval. Hága már nem kiemelt téma: az Európai Bizottság õszi országjelentése alapján Szerbia megfelelõen együttmûködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel - idézte fel. Hozzátette: miután 2011-re Szerbia kiadta a legkeresettebb háborús bûnösöket, az EU szempontjából Koszovó vált az elsõrendû kérdéssé.
Az, hogy január 21-én elkezdõdhetnek a csatlakozási tárgyalások, nagy mértékben köszönhetõ annak, hogy sikerült 2013 áprilisában Pristinával kétoldalú megállapodást aláírni - közölte. Mivel a Koszovóhoz fûzõdõ kapcsolatok rendezése az egész csatlakozási folyamat legnehezebb része lesz, nem véletlen, hogy ez az egyik fejezet, amelyet az elsõk között nyitnak meg.
A kutató hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalásokat és a koszovói párbeszédet párhuzamosan folytatják majd, egymással szorosan összekapcsolva. A párbeszéd következõ fordulója január 28-án lesz, és hamarosan folytatódnak az Európai Unió és Koszovó közötti tárgyalások a stabilizációs és társulási megállapodásról.
Arra is kitért, hogy Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai lezárásának feltétele, a szerb-koszovói, jogilag kötelezõ megállapodás aláírása. Ez az egyezmény a kétoldalú kapcsolatok normalizálását tartalmazná. Bár nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent majd, annyi mindenesetre biztos, hogy rendezni kell a vitás ügyeket, tehát folytatódnia kell a párbeszédnek - vélekedett.
Huszka Beáta kiemelte: Horvátországnak nyolc évbe telt a tárgyalások lezárása, és minden bizonnyal Szerbiának sem megy majd gyorsabban. Horvátország esetében a Szlovéniával fennálló határvita tíz hónapon át blokkolta a folyamatot, Szerbiának pedig Koszovó ügye jelenthet majd hasonló akadályt.
Ráadásul az EU Románia és Bulgária csatlakozása óta nagyon komolyan veszi a jogállami reformokat, a korrupció és a szervezett bûnözés elleni küzdelmet - közölte. Azért nyitják meg elsõként ezeket a fejezeteket, hogy legyen elég idõ a megfelelõ intézkedésekre ezeken a területeken, amelyek hagyományosan nagy kihívást jelentenek a nyugat-balkáni országoknak.
A szakértõ a tagállamok álláspontjával kapcsolatban közölte: Németország eddig is nagyon szigorú volt Koszovó miatt Szerbiával szemben. Várhatóan továbbra is odafigyel, miként hajtja végre Szerbia az eddigi megállapodásokat.
Kedden tartják a szerb uniós csatlakozási tárgyalások nyitóülését, amelyre a szerb küldöttség élén Ivica Dacic miniszterelnök érkezik az unió székhelyére, hogy kellõ súlyt adjon egy hosszú, nehéz folyamat fontos állomásának.
Szerbia már 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást, de a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdése csak azután kerülhetett napirendre, hogy jelentõs eredmények születtek a Belgrád-Pristina viszony normalizálását célzó, uniós közvetítéssel folyó egyeztetéseken. Az uniós tagságra pályázó országnak összesen 35 témafejezetet áttekintve kell megállapodásra jutnia az EU-val abban, hogy mikorra, milyen ütemezésben, milyen lépésekkel veszik át az unió belsõ elõírásait, a legáltalánosabb alapelvektõl a legkonkrétabb részletszabályokig.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!