(MTI) - Sikerült felébreszteni 2011 óta tartó hibernációjából hétfõn az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta nevû üstökösvadász ûrszondáját, amelynek elsõ rádiójeleit közép-európai idõ szerint 19 óra 18 perckor fogták - derült ki az ESA tájékoztatásából.
"Hello, világ!" - írta a szervezet a misszió Twitter-fiókjában, az ESA tudományos igazgatója, Alvaro Giménez pedig azt üzente: "Visszakaptuk az üstökösvadászunkat."
A Rosettát az ûrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lõttek fel a 67-P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös tanulmányozására. Ez lesz az elsõ szerkezet, amely találkozik egy üstökössel, az elsõ, amely megkísérel landolni egy üstökös felszínén, és az elsõ, amely követ egy üstököst a Napot megkerülõ útján.
"A Rosettával új szintre emeljük az üstököskutatást" - jelentette ki Alvaro Giménez hétfõn.
A magyar közremûködéssel készült eszköz 2004. március 2-án indult útnak, azóta 6,2 milliárd kilométert tett meg - háromszor kerülte meg a Földet és elrepült a Mars mellett. Jelenleg 810 millió kilométerre jár a Földtõl.
Energiatakarékossági okokból 2011 júniusában hibernálták, hogy csak a legalapvetõbb funkcióit lássa el. Az ESA szakemberei hétfõ délelõtt kezdték meg aktiválását.
A Rosetta a várakozások szerint problémamentesen folytatja útját a Csurjumov-Geraszimenko felé, hogy aztán a célégitestet beérve Philae nevû modulja november 11-én landoljon az üstökösön, amely társaihoz hasonlóan a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelõtti keletkezésérõl õriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket. Feltételezik például, hogy a Földön lévõ víz egy része üstökösbecsapódásokból származik, mint ahogy valószínûleg sok szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában.
A tudósokra és a mérnökökre a novemberig hátralévõ hónapokban megfeszített munka vár. A modul leszállóhelyét csak a landolás elõtt néhány héttel választják ki, amikor már többet tudnak a négy kilométer magátmérõjû Csurjumov-Geraszimenkóról. Az üstökös Nap körüli keringési ideje 6,45 - más források szerint 6,6 - év, közben a Jupiter és a Föld közötti pályákon mozog.
A Rosetta jelenleg kilencmillió kilométerre van céljától, a Naptól pedig 673 millió kilométer választja el. Ez a távolság már elegendõ ahhoz, hogy a pusztán napenergiából táplálkozó ûrszonda újra "teljes gõzzel" mûködjön. A Rosetta a tervek szerint májusban, amikor már csak kétmillió kilométerre lesz az üstököstõl, felvételeket küld a Csurjumov-Geraszimenkóról.
Szintén májusban a Rosetta "rákapcsol" - sebességét másodpercenkénti 800 méterre növelik -, hogy beérje a kométát, amely nagyjából júniusra kerül majd navigációs kamerájának látóterébe. Az ûrszonda augusztus elején belép az üstökös gravitációs mezejébe, majd hozzávetõleg 50 kilométerre az égitest felszínétõl elkezd keringeni, folyamatosan csökkentve a távolságot. Ez idõ alatt a Rosetta elkészíti az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erõterét.
A tudósok csak ezt követõen látnak neki leszállóhelyet keresni a modulnak és kidolgozni a landolás részletes forgatókönyvét. A november 11-re kitûzött manõver elõtt 80 nappal még öt lehetséges leszállóhely lesz, amelyet aztán kettõre szûkítenek. A landolás végsõ pontját egy hónappal a leszállás elõtt választják csak ki. A manõver jelentõs kockázatokat rejt magában, mert a szakemberek nem tudják, hogyan fest az üstökös felszíne: lehet olyan puha, mint a friss hó, de akár kemény is, mint a jég.
Jelenlegi elképzelések szerint a Philae 2-3 kilométeres magasságban válik le a Rosettáról, majd - irányítás hiányában - egyszerûen "lehullik" az üstökösre. Mivel a Csurjumov-Geraszimenko gravitációs ereje csak mintegy százezrede a Földének, az ereszkedés két-három óráig is eltarthat. A balesetek kiküszöbölése érdekében a szakembereknek nemcsak az üstökös rotációját, hanem annak formáját is számításba kell venniük, mielõtt útjára bocsátják a modult, amelynek egyes tudományos berendezései már az ereszkedéskor mûködni fognak. A megfigyelések és mérések javarésze azonban akkor kezdõdik, ha a Philae lehorgonyzott. A modul 23 centiméter mélyre fúr majd az üstökös felszínén, és mintákat vesz belõle.
A modul olyannyira magas szintû fejlesztés, hogy a Nap felé közelítõ Csurjumov-Geraszimenkón elvileg bírni fogja az egyre növekvõ hõséget. 2015. augusztus 13-án a Naphoz legközelebbi pontján az üstökös 185 millió kilométerre lesz a csillagtól.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!