(MTI) - Magyarország mielõbb szeretné kiírni az új uniós pályázatokat, amelyek várhatóan év közepén már meg is jelennek - derült ki a Szabad Európa Vitanapok konferenciasorozat pénteki budapesti rendezvényén.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelõs államtitkára elmondta: Magyarország a kormány jóváhagyását követõen várhatóan január végén hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as fejlesztési idõszak fejlesztési stratégiájának irányait, keretét meghatározó partnerségi megállapodást, és február végén az operatív programok tervezetét is beadja.
Kiemelte: a tagállamok április 22-ig nyújthatják be formálisan is a partnerségi megállapodást, majd további 3 hónapjuk van az operatív programok beadására. A magyar kormány célja, hogy ez a folyamat minél gyorsabb legyen, mert annál hamarabb ki lehet írni a pályázatokat - tette hozzá.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelõs helyettes államtitkára azt mondta: az év közepén elindulhatnak az új pályázatok, de kis kockázatú, kisebb értékû pályázatok várhatóan már tavasszal megjelennek.
Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy szigorodtak a makrogazdasági kritériumok az elõzõ programozási idõszakhoz képest, ezenkívül minden országnak azt a közös célt kell segítenie, hogy EU globális versenyképessége tovább erõsödjön.
Az elindult új tervezési idõszakban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország, míg az elõzõ, 2007-2013-as idõszakban csak a források 16 százaléka jutott erre. A legtöbb forrás - várhatóan mintegy 1100 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között, de jelentõs forrás jut a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítására is - ismertette Cséfalvay Zoltán.
Jelezte: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz a legnagyobb operatív program 2740 milliárd forintos kerettel; a források jelentõs részét kkv-k fejlesztésére fordítják, de fontos lesz többek között a kutatás-fejlesztés, az innováció, az infokommunikációs szektor fejlesztése.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: az elõzõ idõszakhoz képest nagyobb szerepet juttatnának a pénzügyi, vagyis a visszatérítendõ eszközöknek, - például kedvezményes hiteleknek, garanciáknak - amelyeknek köszönhetõen például évente 100 ezer lakás energiahatékony felújítását lehet majd elõsegíteni.
Deutsch Tamás európai parlamenti képviselõ hangsúlyozta: az uniós kohéziós politika a tagállamok közötti szolidaritás legfõbb megtestesítõje, egy olyan befektetési politika, amely a versenyképesség növelését, a munkahelyteremtést, és a fenntartható növekedés kialakítását segíti.
A 2014. január elsejétõl bekövetkezett változásokról szólva kifejtette: a regionális politikában a korábbi 3 célkitûzés helyett kettõt határoztak meg : beruházások növekedését és munkahelyteremtést, valamint az európai területi együttmûködést. Az EU több mint 270 régióját három kategóriába osztották, így jött létre a kevésbé fejlett, átmeneti valamint fejlett régiók csoportja az alapján, hogy az EU egy fõre jutó átlagos GDP-je 75 százalékának jelentõsen alatta marad, megközelíti, vagy eléri az adott ország egy fõre jutó GDP-je - ismertette.
Deutsch Tamás szólt arról is, hogy az EU2020 stratégiával való összhang megteremtése érdekében gyökeresen átalakult az unió kohéziós politikája a 2014-tõl kezdõdõ idõszakra: 11 tematikus célkitûzést határoztak meg, amelyeket a fejlesztési programoknak szolgálniuk kell. A képviselõ kiemelte: a kohéziós források hatékony felhasználása érdekében több pénzügyi feltételt határoztak meg, és makrogazdasági feltételek is vannak, ugyanakkor csak nagyon szûk körben és nagyon szigorú feltételrendszer mellett van lehetõsége az Európai Bizottságnak arra, hogy bizonyos makrogazdasági mutatók esetében a korábban a tagállamok által vállalt feltételek nem teljesítésekor felfüggessze az uniós forrásokat.
Hangsúlyozta: a 2014-2020 közötti idõszakban az egy fõre jutó kohéziós támogatási összegek tekintetében Magyarország a 28 tagállamból a második helyen végzett.
Csepreghy Nándor elmondta: levonták a megfelelõ tanulságokat az elõzõ programozási idõszakból, és szükség volt az uniós forrásokat koordináló intézményrendszer átalakítására is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális fejlesztési ügynökségeket az adott régiókban érintett megyék vették át, és ezek alkotják meg a fejlesztési programokat.
Csepreghy Nándor úgy fogalmazott, a fejlesztéspolitikai rendszerben is rezsicsökkentés volt: a jövõben kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a pályázatokat, így akár nullára is csökkenhet az adminisztratív okokból történõ elutasítások száma, és rövidíteni lehet a határidõket. Hozzáfûzte, hogy a korábbi, átlagosan 600-700 napot (a pályázat kiírásától a kifizetésig ennyi idõ telt el) közel a felére szeretnék csökkenteni. A teljes pályázati rendszerben olyan adatbázis használnak, amely össze van kapcsolva más állami adatbázisokkal, így csökken a beadandó dokumentumok köre - ismertette a helyettes államtitkár.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!