(MTI) - Minden eddig látottnál távolabbi galaxisokat sikerült lefotóznia - több mint tíz milliárd évvel ezelõtti állapotukban - a Hubble ûrteleszkópnak azáltal, hogy egyes hatalmas galaxiscsoportok tömegvonzása úgy viselkedik, mint az optikai lencse: megvilágítja és felnagyítja a mögötte rejtõzõ égitesteket.
Az elsõ kép elõterében egy, a Szobrász csillagképben lévõ hatalmas galaxiscsoport, az Abell 2744 színpompás spirális és elliptikus galaxisai láthatók. A Pandora becenevet kialakulásának különös és drámai történetérõl kapta, mely az ûrhajósok számára sok új jelenséget tárt fel - tudósított a BBC hírportálja az Amerikai Csillagászati Társaság (ASA) 223. találkozóján Washingtonban tartott elõadásról.
A felvételek az univerzum minden eddiginél távolibb vidékeirõl a Hubble Határvidékek (Frontier Fields) elnevezésû programja során készültek, és az Arxiv szerveren, a tudományos munkák online adattárában tették közzé õket.
Az Abell 2744 galaxiscsoport gigantikus gravitációs ereje úgy mûködik, mint a vidámpark némely torz tükre: optikai lencseként meghajlítja, megvilágítja és felnagyítja a háttérben megbúvó tárgyak képét. A Hubbe felvétele csaknem háromezer galaxist fedezett fel az Abell "lencséje" segítségével a galaxiscsoport mögött.
A felvételek legtávolabbi galaxisa tízszer-hússzor halványabb, mint bármelyik, amit eddig észleltek. Noha az Abell lencsehatása következtében fényesebbek, képük elmosódott, elnyújtott és kettõzött - mint a vidámpark tükrébõl visszatekintõ arcok.
A nagy jelentõségû fotó az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Spitzer és Chandra ûrtávcsöveinek képeivel együtt új megvilágításba helyezheti a galaxisok és a fekete lyukak keletkezését.
A második felvételen négy fénylõ, fiatal galaxist fedeztek fel, melyek 13,2 milliárd éve, csak 500 millió évvel az õsrobbanás után léteztek. Közülük a legfényesebbikben ötvenszer olyan gyorsan születtek a csillagok, mint ma a nála hússzor nagyobb Tejútrendszerben.
"A világegyetem életének 96 százalékán utaztunk keresztül, mikor ezeket a galaxisokat felfedeztük" - tette hozzá a csillagász.
A Hubble harmadik felvételén azok az eddig nem látott galaxisok tûnnek fel, amelyekrõl úgy tartják, számlájukra írható a legtöbb ma látható csillag születése. Több mint 10 milliárd éve létezett az az 58 kis méretû, halvány fényû galaxis, melyek a képen feltûntek. A Hubble számára észrevétlenek maradtak volna, ha a Nagy Medve csillagképhez tartozó, óriási Abell 1689 galaxiscsoport tömegvonzásának optikai hatása fel nem fedi õket.
"Mindig tartottunk attól, hogy csak a jéghegy csúcsát, vagyis a távoli galaxisok közül csak a legfényesebbeket fedezzük fel. Úgy véljük, a világegyetem hajnalán a csillagok olyan galaxisokban születtek, amelyeket általában egyáltalán nem láthatunk, most azonban felfedeztük õket, és bízunk abban, hogy a jéghegy víz alatti részét találtuk meg vele" - hangsúlyozta Brian Siana csillagász.
A konferencián azt is bemutatták, hogyan kívánják a vakok és gyengék látók számára is érzékelhetõvé tenni a Hubble felvételeit: háromdimenziós változatukon az égi jelenségeket más-más tapintású textúrák képviselték.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!