(MTI) - Helmut Schmidt volt kancellárt ünneplik Németországban hétfõn a szociáldemokrata politikus 95. születésnapja alkalmából. Schmidt több mint 30 éve volt a német kormány vezetõje, de jelenleg is az egyik legbefolyásosabb véleményformáló.
A Stern magazin decemberi felmérése szerint a német közvélemény Helmut Schmidtet tartja a második világháború utáni korszak legjelentõsebb kancellárjának. Az 1918. december 23-án Hamburgban született politikust a németek 25 százaléka sorolja az elsõ helyre. Schmidt után, 23 százalékkal Konrad Adenauer következik, a harmadik Willy Brandt 18 százalékkal.
A Hanza-város polgárát a higgadt és megállapodásra törekvõ, de következetes szociáldemokrata politika megtestesítõjeként tartják számon. Egyik sokat idézett mondása, hogy "akinek víziói vannak, menjen orvoshoz". Nevezték már a kompromisszumok mesterének és minden európai viták közvetítõjének is.
Születésnapját állami külsõségek nélkül ünneplik, de szinte az egész ország felköszönti. Hamburgban például még a közlekedési vállalat is a város legtekintélyesebb lakosát üdvözli hétfõn, a buszok és a metrók kijelzõjén a járatszám és a végállomás mellett az a felirat olvasható, hogy "Gratulálunk, Helmut Schmidt!".
Az ARD közszolgálati televízió hétfõn egész estét betöltõ dokumentumdrámát sugároz életérõl, a legnagyobb példányszámú lap, a Bild pedig egész oldalas interjút közölt vele. Az elsõk között gratulált a volt kancellárnak Joachim Gauck államfõ. Közleményében a következõ politikusnemzedékek példaképének nevezte õt, és kiemelte, hogy munkásságát "szellemi függetlenség, bátorság és kötelességtudat" jellemzi.
A szinte mindig és mindenhol - például élõben közvetített televíziós mûsorban - dohányzó politikus és publicista az utóbbi években fõként az uniós integrációról és az adósságválság kezelésérõl fejtette ki véleményét. Az Európai Bizottság például szerinte "másod- és harmadrangú problémákkal" foglalkozik és cselekvésképtelen, az egyetlen hatékonyan mûködõ uniós intézmény pedig az Európai Központi Bank.
Schmidt megengedheti magának ezt a hangnemet, hiszen õ Németországban az idõs, tekintélyes államférfi, az "elder statesman, aki kivonhatja magát a konformitás nyomása alól" - vélekedett a napokban az ARD-nek nyilatkozva Peer Steinbrück, Schmidt közeli barátja, a szociáldemokrata párt (SPD) volt kancellárjelöltje.
Helmut Schmidt a szülõvárosában érettségizett 1937-ben, végigharcolta a második világháborút, és utána államtudományi és közgazdasági tanulmányokat folytatott a Hamburgi Egyetemen, ahol 1949-ben szerzett közgazdász diplomát. Politikai karrierje 1946-ban indult, ekkor lépett be az SPD-be, majd hét év múlva a párt színeiben bejutott a Bundestagba, a törvényhozás alsóházába. 1961-tõl Hamburgban volt belügyi szenátor, õ irányította a védekezést az 1962-es nagy árvíz idején.
1965-tõl ismét a Bundestagban dolgozott, és 1969-ben került be a kormányba. Vezette a védelmi és a gazdasági tárcát, volt pénzügyminiszter, és 1974-ben, Willy Brandt lemondása után az NSZK sorrendben ötödik kancellárjává választották. A brandti hagyományokat folytatva az európai enyhülési politika egyik kulcsfontosságú résztvevõjévé vált. Kormányzásának legfontosabb sikereként tartják számon a NATO kettõs határozatának kezdeményezését 1977-79-ben, amely egyaránt szorgalmazta a kelet-nyugati tárgyalásokat és a rakétatelepítést. A szuperhatalmak közötti nukleáris erõegyensúly helyreállítását célzó kettõs határozatot az SPD több szárnyának ellenállását leküzdve támogatta.
1982 õszén kisebbségi kormánya megbukott a költségvetési parlamenti vitát követõ bizalmatlansági indítványt követõen, de 1987-ig parlamenti képviselõként a politika elsõ vonalában maradt. A kancellári munka befejezése után kezdte el publicisztikai tevékenységét a liberális szellemiségû hamburgi Die Zeitnál. 1987-tõl a hetilap fõállású újságírója, 1983-tól pedig a lap szerkesztõbizottsági tagja, társkiadója lett.
Helmut Schmidt csaknem ezer cikket és esszét írt, és megjelent csaknem 30 kötete. Írásai révén a pártok fölött álló, csak a közjót szem elõtt tartó erkölcsi tekintélyt tisztelik benne Németországban és szerte Európában. 2008-ban magyarul is megjelent könyvében, a Nyugállományban (Ausser Dienst) az emberiség jövõjét, a várható politikai-gazdasági trendeket, a civilizációt fenyegetõ veszélyeket boncolgatja.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!