(MTI) - A magyar egyetemeket és fõiskolákat rangsoroló, évrõl évre megjelenõ listák jók, de tökéletesedniük kell, mert nem lehet a felsõoktatási intézményeket homogén csoportnak tekinteni - mondta Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora egy keddi budapesti konferencián.
A rektor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke kifejtette: az egyetemek igénylik, hogy legyenek valós rangsorok, és az MRK is támogatja, hogy minél tökéletesebb, jobb hazai rangsorok készüljenek.
A HVG által elkészített és megjelentetett egyetemi és fõiskolai rangsorról azt mondta, sokat mutat abból, hogy "a finanszírozási környezet ellenére" mennyire elkötelezettek a felsõoktatási intézmények.
Mezey Barna arról beszélt, hogy a felsõoktatásban zajló fokozott versenyben az intézmények megítélése és presztízse kiemelt kérdéssé válik. Ez a verseny nagyon káros hatással is járhat - mondta -, és kérdés, hogy azok a mérõszámok, amelyekkel a technikai fejlõdés mérhetõ, vajon nem fedik-e el a valós értékeket, amelyeket a felsõoktatásnak képviselnie kell.
Az ELTE rektora szerint nehéz sommás választ adni arra, hogy a rangsorok indokoltak-e, van-e létjogosultságuk, és mennyire tudják a minõséget ezek a számok megmutatni. Mezey Barna úgy vélte, abszolút listákat nem lehet alkotni, "csiszolni" azonban érdemes az adatokat.
A rektori konferencia elnöke szerint a közvélekedés hajlamos homogén "csoportnak" tekinteni a felsõoktatási intézményeket, holott minden intézmény más és más. Sokszor maga a szabályozó állam is beavatkozik, hiszen különbözõ kormányzati megfontolások alapján egyik évrõl a másikra pozícionál, vagy "kiejti a maga kegyeibõl" az egyes intézményeket, szakokat, formákat, amely magatartás "kérdõjelet tesz ezen rangsorok mögé" - mondta Mezey Barna.
A rendszer csiszolásában komoly feladatot jelent az, hogy ezeket a rangsorokat az európai modellre kell szabni, hiszen a rangsorolás gondolatköre alapvetõen az angolszász struktúrából indult, azokra az intézményekre van szabva, és az igazodás is egy angolszász rendszerhez közelít, amely alapvetõ vonásokban tér el az európai egyetemi modelltõl - mondta.
Hozzátette: saját európai rangsort kellene kidolgozni, legalább angolszász alapossággal.
Ugyanakkor Mezey Barna szerint a felállított rangsorok hasznosak is egyben, hiszen bizonyos kérdésekben fel tudják hívni a figyelmet az intézmények gyengeségeire.
Fábri György, a társadalmi és tudománykommunikációs kutatócsoport vezetõje, az ELTE rektorhelyettese elõadásában elmondta, a különbözõ rangsorokat vizsgálva megfigyelhetõ, hogy a legismertebb rangsorok legfõbb indikátora a publikációk száma.
Egy egyszerû analógia szerint jobb rangsorhelyezés a publikációk számának növelésébõl lesz, publikáció viszont több kutatásból, kutatás csak pénzbõl, bevétel pedig gazdálkodásból - tette hozzá.
A rektorhelyettes szerint a kétszázas lista következménye a frusztráció lett. Mint fogalmazott, ha ezt a listát erõltetik, akkor cserben hagyják a hallgatót, a nemzeti tudományokat és a közszolgáltatási szakirányokat.
Úgy vélte, ha valóban top egyetemeket, fõiskolákat szeretnénk, akkor hosszú távra is kiszámítható, rendezett, és a tudományos kutatást is lehetõvé tevõ finanszírozás kell. "Ha ez nincs, akkor nem a toplistákon kell gondolkodni, hanem a fennmaradáson" - tette hozzá.
Elmondta, vizsgálták azt is, hogy a magyar társadalom mit gondol a felsõoktatásról. Számos tévhit kering a közgondolkodásban, például, hogy sok a diplomás munkanélküli, túlképzettek, és a fiatalok azért szeretnének diplomát, mert nem akarnak dolgozni.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!