(MTI) - Stratégiai együttmûködési megállapodást kötött a kormány az Egis gyógyszergyárral, egyúttal felavatták az Egis 4,6 milliárd forintos beruházással elkészült, új hatóanyag-technológiai kutató- és fejlesztõközpontját hétfõn Budapesten.
A megállapodást Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára és Hodász István, az Egis vezérigazgatója írta alá.
Szijjártó Péter kiemelte: az aláírt stratégiai megállapodás bizonyítja, hogy a magyar kormány továbbra is nyitott az együttmûködésre a gyógyszergyártó vállalatokkal és nyitott minden olyan kezdeményezésre, amelynek nyomán a gyógyszergyártás Magyarországon erõsödni tud, és elõrelépést jelent a kutatás-fejlesztés területén.
Hodász István kijelentette: büszke arra, hogy az Egis alapításának 100. évfordulóján aláírhatja ezt a megállapodást, amely a kölcsönös elõnyökön alapuló együttmûködésrõl szól.
A vezérigazgató elmondta, hogy az Egis az elmúlt 20 évben 140 milliárd forintot költött Magyarországon beruházásokra és ennek az összegnek közel felét a 2008 óta tartó válság idején. Ezen túlmenõen a vállalat 2008 óta 59 százakkal növelte exportját, amely elsõsorban a keleti országokba irányult. A kutatás-fejlesztés szintén rendkívül fontos a vállalat számára, ezért is újította meg ezt a tevékenységét. Hodász István felidézte, hogy 2012-ben készült el 7 milliárd forintos beruházással az Egis két új kutatás-fejlesztési egysége, most pedig a hatóanyag-technológiai fejlesztõközpont.
Hozzátette, hogy a cég évente több mint 12 milliárd forintot áldoz kutatás-fejlesztésre (K+F), és ezért a tevékenységéért számos elismerésben részesült, tavaly például innovációs nagydíjat nyert.
Hangsúlyozta: a gyógyszeripari vállalat nagy örömmel veszi a kormány elkötelezettségét a K+F-tevékenység iránt és azt, hogy az erre a célra fordított összeg nagy részét leírhatja a különadókból. Hozzátette: számít arra, hogy a kormány az intézkedései során figyelembe veszi a magyar gyógyszeripar versenyképességének további növekedését.
Szijjártó Péter kiemelte: az ország annál erõsebb lesz a válság után, minél erõsebb a kutatás-fejlesztésben, és az innovatív tevékenységben. Hozzáfûzte: nem véletlen, hogy a magyar kormány annyi forrást és energiát biztosít ezekre a tevékenységekre a jelenlegi stratégiájában.
Kifejtette, hogy a gyógyszeripar az innovatív és nagymértékben exportra termelõ iparágak közé tartozik, és ezáltal stratégiai jelentõségû a magyar nemzetgazdaság szempontjából. A magángazdaságban kutatás-fejlesztésre fordított források felét a gyógyszeriparban költik el. Az iparág 14 ezer embert foglalkoztat közvetlenül, a beszállítókkal együtt pedig 38 ezer munkahelyet tart fenn.
Az államtitkár az Egis történetét a francia-magyar gazdasági együttmûködés sikerének nevezte, kifejtve, hogy a francia nagytõke befektetése és a magyar mérnöki tudás összefogásával a közép-európai régió egyik legjelentõsebb gyógyszergyára jött létre.
Az Egis új hatóanyag-technológiai K+F központját két meglévõ, egymás mellett álló épületben alakították ki, amelyekben a legmodernebb mûszerekkel és eszközökkel ellátott mûveleti, technológiai, analitikai fejlesztõ, reakcióbiztonsági vizsgálatok elvégzésére alkalmas egységek kaptak helyet. A 4,6 milliárd forint összköltségû projektet az Európai Unió és a magyar kormány 1,149 milliárd forinttal támogatta.
Az új fejlesztõ laboratóriumokban a legkorszerûbb, már kis dózisban is jelentõs biológiai hatást kiváltó, úgynevezett nagy potenciálú hatóanyagokat fejlesztik. Az ilyen típusú hatóanyagok fõként az onkológia terén kínálnak korszerû terápiás lehetõségeket.
Az Egis új hatóanyag-technológiai központjának része a különálló épületben található új kísérleti üzem is, ahol az Egis által fejlesztett hatóanyagok méretnövelése folyik. Ennek során laboratóriumi üveglombik méretrõl többszáz literes reaktor méretûvé bõvül a fejlesztés annak érdekében, hogy nagyüzemi gyártásra alkalmas technológiát dolgozzanak ki.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!