(MTI) - Nem érte teljesen váratlanul az uniós diplomatákat, hogy az utolsó pillanatban hatalmas külsõ nyomás nehezedett Kijevre, noha minden okuk megvolt, hogy bízzanak abban, hogy az ukránok alá fogják írni a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást a vilniusi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón - mondta az MTI kérdésére válaszolva egy neve elhallgatását kérõ magas rangú uniós tisztviselõ.
"Teljesen váratlanul ért minket? Nem mondhatnám. Csalódottak vagyunk? Igen" - fogalmazott a magas rangú EU-diplomata.
A forrás ugyanakkor hozzátette: nemcsak csúcstalálkozókon lehet aláírni a társulási megállapodást, erre két nappal, két héttel vagy egy hónappal késõbb is lesz lehetõség. Az Ukrajna számára felkínált társulási és szabadkereskedelmi megállapodás ajánlata továbbra is érvényes. Az ajtó továbbra is nyitva áll - fogalmazott, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a csúcstalálkozóig már nem számít arra, hogy Kijev megváltoztatja döntését a társulási folyamat felfüggesztésérõl.
A diplomata nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Ukrajna tûzte ki azt a célt, hogy a vilniusi csúcson szeretné aláírni a megállapodást. "Most úgy tûnik, nem valószínû, hogy ez bekövetkezik" - fogalmazott a forrás, s az ukránok döntését a szünet gomb megnyomásaként és idõkérésként értelmezte.
"Nem hiszem, hogy ez az európai diplomácia kudarca volna. Ez Ukrajna választása" - húzta alá a magas rangú EU-diplomata, s hozzátette: "a különbség köztünk és mások között az, hogy mi választási lehetõséget kínálunk az embereknek, és tiszteletben tartjuk a döntésüket".
A javasolt háromoldalú, EU-ukrán-orosz egyeztetésekrõl az uniós diplomácia vezetõ beosztású tisztviselõje kijelentette: ha Moszkvának hozzáfûznivalója van, azt boldogan meghallgatják, de a társulási és szabadkereskedelmi megállapodástól függetlenül. A háromoldalú egyeztetés nem volna produktív - magyarázta.
"A kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat okkal nevezik kétoldalúnak" - mutatott rá az uniós forrás. Viszont azt a felvetést nem volt hajlandó minõsíteni, hogy Moszkva bevonása azt jelentené-e, hogy végsõ soron nem Kijevben hozzák meg a döntést.
Az EU és Oroszország közötti, Ukrajnáért folyó vetélkedésrõl a diplomata azt mondta, hogy õk teljesen máshogy látják ezt a kérdést, ugyanis nem nulla összegû játékként tekintenek a folyamatra.
"Nem arról van szó, hogy az EU és Oroszország elvált szülõk módjára veszekszik, hogy kinél maradjon a gyerek" - fejtette ki a tisztviselõ, hogy az EU célja az, hogy a Keleti Partnerségben részt vevõ hat országnak az EU-val és Oroszországgal is jó legyen a kapcsolata, továbbá, hogy ez Brüsszel és Moszkva viszonyáról is elmondható legyen. Mindeközben természetesen nem mondhatunk le arról, hogy elvárjuk európai értékeink, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvetõ szabadságjogok érvényesülését - húzta alá a diplomata, aki szerint az Ukrajnával kötendõ társulási és szabadkereskedelmi megállapodás miatt Ukrajna fejlõdésnek indulna, és Oroszországgal is bõvülnének kereskedelmi kapcsolatai, vagyis ilyen értelemben ezzel Moszkva is csak nyerne. Ha csak Oroszország másként nem dönt - közölte az uniós forrás.
Julija Timosenko ügyével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a társulási folyamat ukrán befagyasztása lehetõséget teremt arra, hogy az amúgy a megállapodás útjában álló, "még nem tökéletesen kielégítõ módon teljesített" feltételek kérdését rendezni lehessen, így azok már a jövõben ne jelentsenek majd akadályt, ha Kijev a folyamat felújításáról dönt.
A hét második felében, Vilniusban megtartott Keleti Partnerség csúcsról kijelentette, hogy bár annak egyértelmûen az ukrán megállapodás aláírása lett volna a fénypontja, mindazonáltal a többi ország is aláír illetve parafál bizonyos megállapodásokat, amelyek számukra ugyanakkora jelentõséggel bírnak.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!