(MTI) - A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták ki az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) fiatal kutatói - Kisfali Máté és Lõrincz Tibor - Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas akadémikus irányításával. A kutatásoknak hosszú távon komoly gyakorlati haszna lehet, mert az eljárás segítségével lehetõség nyílhat a skizofrénia és az epilepszia kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztésére.
A magyar agykutatók eredményeit összefoglaló tanulmányt a világ egyik legjelentõsebb tudományos folyóirata, az 1878-ban alapított The Journal of Physiology London tette közzé - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Az agykéreg különbözõ területein, akár egyetlen idegsejten keresztül is vizsgálni tudjuk a gátló rendszer mûködését. Az úgynevezett GABAerg agysejtekrõl van szó, amelyek a központi idegrendszer legfontosabb gátló vegyületét, a gamma-amino-vajsavat (GABA) használják ingerületátvivõ anyagként. A vegyület kulcsfontosságú szerepet játszik az idegrendszer élettani mûködésének szabályozásában, a GABA-rendszer funkcionális zavarai pedig kognitív, viselkedési és memóriaproblémákhoz, epilepszia vagy skizofrénia kialakulásához vezethetnek - magyarázza az mta.hu-n Vizi E. Szilveszter.
A vizsgálatokat az MTA KOKI-ban kifejlesztett kétfotonpásztázó, azaz kétdimenziós lézermikroszkóp segítségével végezték, amellyel 0,5-2 ezredmásodperces idõskálán, vagyis valós idõben lehet mérni a neuronok különbözõ szegmensein, nyúlványain zajló folyamatokat. A kutatásokhoz úgynevezett túlélõ szeletpreparátumokat alkalmaztak, az elaltatott állatok agyából frissen kivett szövetekbõl 300 mikrométer (1 mikrométer a milliméter ezredrésze) vastagságú preparátumokat készítve.
"Egy-egy ilyen szeletpreparátum akár százezer idegsejtet is tartalmaz, élõ, mûködõ neuronokat, amelyek tápoldatban néhány óráig megtartják kapcsolatrendszerüket. Az általunk kifejlesztett új eljárás pedig lehetõvé teszi, hogy a szeletpreparátum százezer idegsejtje közül akár csak egyetlenegyet töltsünk fel olyan speciális festékanyaggal, amely lézersugár hatására képes érzékelni a sejt végkészülékébe belépõ, az ingerületátvivõ gátlóanyag felszabadulásáért felelõs kalcium mennyiségét" - vázolta a kísérleteket az MTA volt elnöke.
Ismertetése szerint nem volt egyszerû feladat a gátló idegsejtcsoportok megtalálása, különösen annak fényében, hogy a kalcium belépését a neuronok végkészülékein tanulmányozták.
"Mi azonban nemcsak a módszert állítottuk be, hanem a gátló idegsejtek mûködésében részt vevõ belsõ fehérjék meghatározását is elvégeztük. Sokféle gátló idegsejt létezik, és valószínûleg többféle funkciót töltenek be. A továbbiakban azt szeretnénk meghatározni, hogy a GABA-rendszer különbözõ funkcionális zavarai milyen betegségek kialakulásában játszanak közre, sõt a terápiás lehetõségeket is ki szeretnénk deríteni" - fogalmazott Vizi E. Szilveszter.
Ennek érdekében az Országos Klinikai Idegtudományi Intézettel tervezett együttmûködés keretében tumoros betegek eltávolított agyszövetében vizsgálják majd a gátló idegsejteket, és megpróbálják feltérképezni, miként hatnak ezekre a neuronokra a skizofréniában és epilepsziában alkalmazott készítmények.null
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!