| Történelem |
|---|
(MTI) - Hadijátékon idézik fel szombaton a magyarok által sikeresen megvívott szolnoki csatát, amely 1849. március 5-én a szabadságharc dicsõséges tavaszi hadjáratának kezdetét jelentette - mondta Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere az ... |  |
| |
| |
| |
| |
|
| MTI hírek |
|---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
|
|
|
Dodik: Bosznia-Hercegovina csak a daytoni szerzõdésnek köszönheti létét
MTI
2013 November 20, Wednesday
(MTI) - Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint Bosznia-Hercegovina csak annak köszönhetõen maradt fenn, hogy 1995-ben aláírta a daytoni szerzõdést, ezért a nagyhatalmak is elismerték a létét - írta internetes oldalán szerdán a ...
|
(MTI) - Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint Bosznia-Hercegovina csak annak köszönhetõen maradt fenn, hogy 1995-ben aláírta a daytoni szerzõdést, ezért a nagyhatalmak is elismerték a létét - írta internetes oldalán szerdán a Nezavisne Novine nevû boszniai napilap.
A lap a daytoni békeszerzõdés aláírásának 18. évfordulója kapcsán több cikket is közölt.
Milorad Dodik Bosznia-Hercegovináról azt mondta, hogy "manapság ez egy tragikusan sikertelen (ország) és az ott élõk számára rossz hely". Szerinte a két entitásból álló balkáni állam nem tud már fennmaradni, nem lehet sikeres. A boszniai Szerb Köztársaságnak viszont megvan minden feltétele arra, hogy önálló állammá váljon.
1995. november 21-én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetõi keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevõ, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A daytoni szerzõdés alapján a két entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, de rendelkeznek a teljes államra vonatkozó vezetéssel is.
Milorad Dodik szerint Bosznia-Hercegovina számára az jelentené a legjobb megoldást, ha a két entitás békésen megegyezne és szétválna. "Bosznia-Hercegovinában mindenki elégedetlen. A bosnyákok azért, mert nem elég erõs az ország, a horvátok azért, mert nincs semmijük, a szerbek pedig azért, mert elvették tõlünk a (boszniai Szerb) köztársaságot, és nem nyitják ki a függetlenségünkhöz vezetõ ajtót" - fogalmazott a boszniai szerb elnök.
Hozzátette, hogy szerinte a bosnyákok egy része sem akar csatlakozni az Európai Unióhoz, ha annak nem része a bosnyákokhoz hasonlóan iszlám vallású Törökország.
A lap egy másik cikkében Djordje Vukadinovic szerb politikai elemzõt idézte, aki szerint a mai helyzet a daytoni szerzõdés megszegése miatt áll fenn, az entitások bizonyos jogköreit ugyanis a központi vezetésre ruházták át. Szerinte az elsõ világháború kitörésének 100. évfordulója, valamint a közeledõ választások miatt "attól kell tartani, hogy úgy akarják majd visszaállítani a Daytonban megfogalmazottakat, hogy annak a boszniai Szerb Köztársaság látja kárát".
Szerinte egy ilyen "új felállás" Szarajevónak, Brüsszelnek, Washingtonnak és Berlinnek is megfelelne. Hozzátette, hogy a szerzõdésben foglaltak egyébként hosszú távon is mûködõképesek lettek volna, mert a két entitás között laza, konföderációs viszonyt képzeltek el, ez viszont - szerinte - nem felelt meg a szarajevói bosnyákoknak és az õket támogató világhatalmaknak.
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!