Az idĂľs, 94 ĂŠves Mihail Kalasnyikov nem tudott rĂŠszt venni az Kurja nevĂť faluban tartott Ăźnnepi esemĂŠnyen, egĂŠszsĂŠgi ĂĄllapota ezt nem engedte meg. UnokĂĄja ĂŠs csalĂĄdja kĂŠpviselte Ăľt ĂŠs persze az izsevszki Kalasnyikov-konszern munkatĂĄrsai is jelen voltak a megnyitĂłn. Az Altaji terĂźlet honlapjĂĄn az olvashatĂł, hogy a fahĂĄzban lĂŠvĂľ mĂşzeum kialakĂ­tĂĄsĂĄt Alekszandr Karlin, a rĂŠgiĂł kormĂĄnyzĂłja kezdemĂŠnyezte. Szakemberek nĂŠgy ĂŠvig dolgoztak az Ăśt rĂŠszlegbĂľl ĂĄllĂł kiĂĄllĂ­tĂłhely lĂŠtrehozĂĄsĂĄn. A hĂ­res szovjet-orosz fegyvertervezĂľ gyermek- ĂŠs ifjĂşkorĂĄt, a vilĂĄghĂ­rĂťvĂŠ ĂŠs rendkĂ­vĂźl elterjedtĂŠ vĂĄlt gĂŠpkarabĂŠly elkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠnek tĂśrtĂŠnetĂŠt ĂŠs a tervezĂľ ĂŠletĂştjĂĄt is bemutatjĂĄk.
   
Mihail Kalasnyikov szĂĄmos szemĂŠlyes tĂĄrgyĂĄt ĂĄtadta a mĂşzeumnak, kĂśztĂźk a neves amerikai Harvard EgyetemtĂľl kapott tiszteletbeli professzori talĂĄrjĂĄt, valamint azt a levelet is, amelyben Hugo ChĂĄvez felmagasztalta az AK gĂŠpkarabĂŠlyt. A mĂĄrciusban elhunyt venezuelai elnĂśk 2009-ben oroszorszĂĄgi lĂĄtogatĂĄsa sorĂĄn szemĂŠlyesen kĂśszĂśntĂśtte fel 90. szĂźletĂŠsnapjĂĄn az orosz tervezĂľt. Steven Seagal amerikai akciĂłfilmszĂ­nĂŠsz idĂŠn oktĂłber elejĂŠn jĂĄrt Izsevszkben, UdmurtfĂśld szĂŠkhelyĂŠn, ahol a Kalasnyikovokat gyĂĄrtjĂĄk ĂŠs levĂŠlben mondott kĂśszĂśnetet Mihail Kalasnyikovnak "mindazĂŠrt amit annak ĂŠrdekĂŠben tett, hogy legyĂľzzĂźk a gonoszt, amely azoktĂłl szĂĄrmazik, akik a szabadsĂĄgunkra tĂśrnek". Mihail Kalasnyikov 1919. november 10-ĂŠn szĂźletett a KazahsztĂĄnnal hatĂĄros Altaji rĂŠgiĂłban. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban harckocsizĂłkĂŠnt szolgĂĄlt, sĂşlyosan megsebesĂźlt, majd a hĂĄtorszĂĄgban gyĂłgyult. LĂĄbadozĂĄsa sorĂĄn mĂĄr megtervezett egy gĂŠppisztolyt, de azzal mĂŠg nem ĂŠrt el sikert. A hĂĄborĂş utĂĄn azonban elkĂŠszĂ­tette mĂĄig hĂ­res automata fegyverĂŠt.
   
Az altĂĄbornagyi rangban lĂŠvĂľ, szĂĄmos magas ĂĄllami kitĂźntetĂŠssel ĂŠs kĂźlfĂśldi elismerĂŠssel rendelkezĂľ konstruktĂľr 80 ĂŠves korĂĄig dolgozott a MoszkvĂĄtĂłl 1129 kilomĂŠterre ĂŠszak-keletre lĂŠvĂľ Izsevszk fegyvergyĂĄrĂĄban. Az ĂĄltala 1947-re kifejlesztett Kalasnyikov gĂŠpkarabĂŠlyokat 1948-ban kezdtĂŠk az udmurtfĂśldi Ăźzemben sorozatban gyĂĄrtani. 1949-tĂľl rendszeresĂ­tettĂŠk az orosz hadseregben. TĂśbbfĂŠle vĂĄltozatĂĄt dolgoztĂĄk ki az egykori VarsĂłi SzerzĂľdĂŠs tagĂĄllamaiban, Ă­gy MagyarorszĂĄgon is. Az AK-47-es gĂŠpkarabĂŠly ĂŠs szĂĄmos vĂĄltozata az egyik legelterjedtebb automata lĂľfegyver a vilĂĄgon. A Kalasnyikov gĂŠpkarabĂŠly szerepel a Hezbollah libanoni radikĂĄlis sĂ­ita szervezet ĂŠs az IrĂĄni Forradalmi GĂĄrda cĂ­merĂŠben is. OktĂłberben megkezdtĂŠk a Kalasnyikov-gĂŠpfegyver legĂşjabb prototĂ­pusĂĄnak kiprĂłbĂĄlĂĄsĂĄt az orosz hadseregben.