(MTI) - Hosszú út vezet a nemzeti felzárkózási stratégia sikeréhez, de az általa elindított pozitív változások jelei már láthatók - mondta az Emberi Erõforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkára Komlón szombaton.
Kovács Zoltán a Baranya Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat "Baranyai Cigányságáért" díjának átadásakor mondott beszédében hangsúlyozta: továbbra is nagyon sok a teendõ, a stratégia három évvel ezelõtt ugyanakkor olyan szemléletmód-váltást indított el, amelynek köszönhetõen a kormány, a települések, az országos és a helyi roma önkormányzatok egymás partnereivé váltak, s összefognak a felzárkóztatást segítõ programok megvalósításában.
Az államtitkár kitért arra: e stratégia nemcsak abban új, hogy a több területen jelentkezõ problémákat komplexen kívánja kezelni, hanem abban is, hogy a korábbi gyakorlatoktól eltérõen a kölcsönösség elvét érvényesíti. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat nemcsak lehetõségeket és anyagi forrásokat kínál, hanem elvárásokat is támaszt, vagyis részvételt, felelõsséget, fegyelmet követel a partnereitõl a programok végrehajtásában.
Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a 2011-es uniós elnökség idején sikerrel emelte az európai politika szintjére a roma felzárkózási stratégia ügyét, s egyúttal vállalta azt is, hogy a nemzeti szintû stratégiát két évente felülvizsgálja, frissíti az idõközben megszerzett tapasztalatoknak megfelelõen. Ez a munka már folyamatban van - tette hozzá.
Garai Péter helyettes államtitkár arról szólt, hogy Baranyában a komplex felzárkózási stratégia minden programja megtalálható. Mûködik a szociális földprogram, a lakhatási feltételeket és munkához jutást segítõ "Bizalom és munka", illetve a telepprogram is, európai uniós és hazai forrásból pedig nyolc Biztos Kezdet Gyerekház segíti a hátrányos helyzetû fiatalok integrációját.
Komlóról szólva példaként hozta fel, hogy a közelmúltban 52 önkormányzati bérlakást újítottak fel a lakók és munkanélküliek bevonásával, valamint jelentõs eredményeket értek el romák, különösen a roma nõk képzése terén.
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke úgy vélte: a romák és nem romák összefogásával indult kezdeményezések eredményesek, és elõsegítik, hogy az abban résztvevõ cigányok képzettebbek legyenek, s egyre nagyobb számban tudjanak álláshoz jutni a nyílt munkaerõpiacon. Szavai szerint a jövõ évi választásoknak a romák szempontjából az is a tétje, hogy e projektek folytatódhatnak-e.
Hoppál Péter országgyûlési képviselõ, a Fidesz szóvivõje arról szólt, hogy Magyarországon a többség boldogulása csak a legnagyobb kisebbség, a cigányság boldogulásával együtt értelmezhetõ. "Az a munka, amit az elmúlt három évben önökkel együtt elvégeztünk, mintaértékû, és merem állítani: nem lesz másként közös jövõ, csak akkor, ha egész Magyarországon ezt az utat követjük" - mondta a politikus a többségében roma hallgatóságnak.
Hangsúlyozta: annak a politikának már nincs jövõje, melynek része a "segélygondolkodás" az emberek lesajnálása és megalázása, ahogy annak a politikának sem, amely a szélsõség hangját erõsíti.
"Kiegyensúlyozott, nyugodt politikára, nyugodt erõre van szükség, amelyik egymás mellé helyezi a többségi társadalom és a kisebbség érdekeit" - fogalmazott Hoppál Péter.
Az esemény zárásaként a "Baranyai Cigányságáért" díjat Orsós Ferenc vehette át a roma kultúra ápolásában, hagyományõrzésben kifejtett tevékenységéért. Öten elismerõ oklevelet kaptak.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!