(MTI) - Általános vitára alkalmasnak találta hétfõi ülésén a jövõ évi költségvetésrõl szóló törvényjavaslatot az Országgyûlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága: az elõterjesztést a kormánypárti képviselõk 12 igen, és a jobbikos, valamint MSZP-s képviselõk 5 nem szavazata mellett bocsátották általános vitára.
Szatmári Edina, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fõtanácsosa hangsúlyozta: a kormány a versenyszférában a foglalkoztatás 1,1 százalékos bõvülését várja 2014-ben. Szólt arról is, hogy a közfoglalkoztatásra a Start munkaprogram keretében az ideinél 30 milliárd forinttal többet, összesen 183,8 milliárd forintot fordítanak majd jövõre. Fontos cél, hogy a téli, foglalkoztatási szempontból kritikus idõszakban is munkát biztosítsanak az embereknek, ezért november elsején indul és 2014. április végéig tart majd a téli közmunkaprogram - fûzte hozzá.
Az ellenzéki képviselõk úgy vélték, a foglalkoztatás elsõsorban a közfoglalkoztatásnak és a migrációnak köszönhetõen bõvült az utóbbi években, és nem lehet további, érdemi munkahely-növekedésre számítani a versenyszférában 2014-ben sem.
Szatmári Edina jelezte: a kormány 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol a 2014-es költségvetésben. Emellett a háztartások fogyasztásának 1,9 százalékos bõvülését és 2 százalékos reálkereset-emelkedést vár jövõre. A nyugdíjakat 2,4 százalékkal - az infláció mértékével - emelik az idei 5,2 százalékos emelés után - fûzte hozzá.
Belovai Sándorné, az Állami Számvevõszék (ÁSZ) számvevõ fõtanácsosa kiemelte: az ÁSZ megállapította, hogy a költségvetésrõl szóló törvényjavaslat megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok elõírásainak, és rendelkezik a tartalékokról is. A számvevõszék szerint a jövõ évi hiánycél tartható lesz - fûzte hozzá.
Az ÁSZ a jövõ évi költségvetési törvényjavaslat kiadásainak 88,6 százalékát, illetve bevételeinek 93,6 százalékát ellenõrizte, így tavalyhoz képest nõtt az ellenõrzés lefedettsége - ismertette a számvevõ fõtanácsos.
Bertha Szilvia (Jobbik) kifejtette: 2013-ban mélypontra zuhantak a beruházások, így a Jobbik nem optimista a munkahelyteremtést illetõen. Hangsúlyozta: a közalkalmazotti bértábla jövõre is érintetlen marad, folytatódik a 2008 óta tartó bérbefagyasztás, ugyanakkor a minimálbér emelése miatt a közalkalmazotti bértáblát is korrigálni kell. A büdzsébe ez a kiadási többlet láthatóan nincs betervezve, ami azt sugallja, hogy elbocsátások várhatók.
Kajdi László, az NGM szakmai fõtanácsadója elmondta: a minimálbér emelése miatt emelni kell a béreket a közszférában; ennek forrását a céltartalék tartalmazza.
Szél Bernadett (LMP) írásban beadott véleményét a bizottság szakértõje ismertette az ülésen. A képviselõ szerint a foglalkoztatási adatok - amelyek a közmunka, és a "gazdasági migráció" létszámadatait is tartalmazzák - elsõsorban e két tényezõnek köszönhetõen javultak, valójában ugyanakkor a 2008-as, válság elõtti szintet sem éri el a foglalkoztatottság. Hozzáfûzte: 2010 óta évente alig haladja meg a 10 ezret a versenyszférában foglalkoztattak számának bõvülése, és itt sem stabil, teljes munkaidõs munkahelyek létrehozásáról van szó. Szél Bernadett nehezményezte, hogy nõtt az ellátás nélküli álláskeresõk száma, valamint hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) kiadásai között nem került át a hangsúly a munkanélküliek aktivizálását szolgáló eszközökre.
Kara Ákos (Fidesz) hangsúlyozta: Magyarország a szigorú költségvetési politikának köszönhetõen az utóbbi három és fél évben a nehéz örökség ellenére visszanyerte egyensúlyát, a foglalkoztatás nõtt, az ország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, és a fenntartható pályát nemzetközileg is elismerik, ami az államadósság finanszírozásában is megmutatkozik. A képviselõ szerint a növekedési fordulat bekövetkezett, 2013-ban beindult a gazdaság növekedése, a következõ években is folytatódhat.
A kormány próbált segíteni a családoknak, elindította a rezsicsökkentést, a reálbér emelkedett, és jövõre több forrás jut egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra.
Gúr Nándor (MSZP) úgy vélte, nem új mutatószámokat kell kitalálnia kormánynak, hanem munkahelyeket kell teremteni. Szerinte kevesebben dolgoznak mint három éve vagy akár a válság elõtt, és hogy a kormánynak nem a közmunkával és a külföldön dolgozókkal kellene "kozmetikáznia" az adatokat. Hozzáfûzte: épp az átlag alatti bérkategóriákban jutnak kevesebb pénzhez az emberek; bár a minimálbér nettója nõtt, reálértéke nem emelkedett számottevõen az utóbbi években. Õ is kifogásolta, hogy az NFA-ban rendelkezésre álló forrásoknak csak kis része, tavaly 9 százaléka jutott az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre.
A bizottság a kormánypárti képviselõk 12 igen, valamint az MSZP és a Jobbik 5 nem szavazata mellett ugyancsak általános vitára alkalmasnak találta 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A képviselõk megvitatták az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggõ módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Harsányi Zsolt, a Belügyminisztérium fõosztályvezetõje a változások közül kiemelte: ha vagyonbiztonság és az élet védelme megköveteli, a jövõben a közfoglalkoztatottak számára is elrendelhetnek túlmunkát. A törvényjavaslatot a bizottság a kormánypárti képviselõk 12 igen, és az MSZP-s, valamint jobbikos képviselõk 5 tartózkodó szavazata mellett találta általános vitára alkalmasnak.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!