A szakember szerint az egyszólamú, bezårkózó, kirekesztþ, bÝnbakkeresþ, elsþsorban identitåspolitikai funkciókat ellåtó tÜrtÊnetírås helyett a pårbeszÊdet, a måsik megÊrtÊsÊt preferåló múltszemlÊletre van szßksÊg, amely kÊpes elfogadni måsok emlÊkezetÊnek lÊtjogosultsågåt is. Nem kell egyetÊrteni az elmúlt kÊt Êvszåzad romån, szlovåk, szerb kollektív emlÊkezetÊvel, de el kell fogadni, hogy minden nÊp jogosult sajåt emlÊkezetre - fÝzte hozzå a tÜrtÊnÊsz.
    Ennek jele, amikor pÊldåul a szerb hivatalos emlÊkezet rÊszÊvÊ vålnak a måsodik vilåghåború vÊgÊn, illetve nem sokkal utåna elkÜvetett tÜmeges gyilkossågok magyar åldozatai, Ês megkapjåk az åldozatoknak kijåró ållami tiszteletadåst. Csepeli GyÜrgy szociålpszichológus egyetemi tanår a Trianon-trauma kapcsån kifejtette: nem csupån terßleti vesztesÊgrþl, hanem a múlt egy rÊszÊnek elvesztÊsÊrþl van szó. Mikor ErdÊly, Måtyås kolozsvåri szßlþhåza vagy Råkóczi kassai sírja idegen orszågba kerßlt, a magyar tÜrtÊnelmet is csonkoltåk.
    Ugyanakkor a szakember arra emlÊkeztetett, hogy a trianoni trauma elvålaszthatatlan a holokauszttól, hiszen amikor az elcsatolt terßletek egy rÊsze visszatÊrt az anyaorszåghoz, ez az ott Êlþ - egyÊbkÊnt jobbåra magyar identitåsú - zsidók szåmåra a kirekesztþ, majd 1944-ben fizikai lÊtßket megsemmisítþ zsidótÜrvÊnyek Êletbe lÊpÊsÊt is jelentette. A magyarorszågi holokauszt åldozatainak nagyobb rÊsze a visszacsatolt terßleteken Êlt.
    Zarka GyÜrgy tÜrtÊnÊsz a cseh Ês szlovåk kollektív emlÊkezetrþl szóló elþadåsåban beszÊlt tÜbbek kÜzÜtt arról, hogy a 20. szåzadban hÊt Êvtizeden åt Üt kßlÜnbÜzþ formåban fennålló csehszlovåk kÜztårsasåg halålra volt ítÊlve, mert annyira erþs volt a kÊt nÊp igÊnye egy sajåt nemzetållamra. Sikertelenßl próbålgattåk a fÜderåciót, a konfÜderåciót, az autonómiåt, illetve a nagy birodalmak homogenizåló uralmåt Ês ekÜzben szinte minden lehetsÊges egyßttÊlÊsi formåt. Ennek tanulsågait a soknemzetisÊgÝ Osztråk-Magyar Monarchia szÊtesÊse, a trianoni bÊke vizsgålata sorån is Êrdemes figyelembe venni.
    A rendezvÊnyen FÜldes GyÜrgy, a PolitikatÜrtÊneti IntÊzet vezetþje, volt szocialista politikus, Schmidt Måria, a Terror Håza Múzeum igazgatója Ês Gyurgyåk Jånos tÜrtÊnÊsz arról folytatott kerekasztal-beszÊlgetÊst: van-e jobboldali Ês baloldali tÜrtÊnelem Magyarorszågon?
    FÜldes GyÜrgy szerint nincs jobb- vagy baloldali tÜrtÊnelem, azonban vannak tÜrtÊnÊszek, akik bizonyos politikai kurzusokhoz kÜzelebb ållnak, Ês tevÊkenysÊgßkkel nagyrÊszt arra irånyul, hogy kÜzvetlen elþnyt vagy håtrånyt okozzanak jól meghatårozható politikai erþknek.
    A tÜrtÊnÊsz kÊrdÊsre vålaszolva úgy vÊlte: a kÊt oldal leginkåbb a rosszat hajlandó eltanulni egymåstól. A baloldalnak pedig leginkåbb azzal kellene szembenÊznie, hogy a nemzet napjainkban is meghatårozó jelentþsÊgÝ maradt.
    Gyurgyåk Jånos szerint a jobb- Ês baloldalisåg ma mår vilågszerte egyre nehezebben megragadható, Magyarorszågon pedig soha nem is volt olyan szellemi-politikai åramlat, amit a nyugati vilågban ezekkel az elnevezÊsekkel illettek. Magyarorszågon a baloldalt a neoliberalizmus uralja, jobboldalon egy fÊlbaloldali populista vilåglåtås dominål, a szekÊrtåbor-logika pedig a rendszervåltås óta egyre csak erþsÜdik.
    Schmidt Måria szerint van jobb- Ês baloldali tÜrtÊnetírås, de nem ez a fontos, hanem az, hogy színvonalas-e vagy sem, a jelen mÊrcÊit erþlteti-e rå a múltra, vagy egy adott kort annak szempontjai alapjån próbål-e megÊrteni. A tÜrtÊnÊsz pedig akkor is szolgålja a politikai kurzust, ha nem akarja, hisz mÝveit sok mindenre felhasznålhatjåk.
    Amelyik tÜrtÊnÊsz azt ållítja, hogy fßggetlen, objektív, azt nem is Êrdemes olvasni, mert biztosan åt akar verni - fÝzte hozzå a szakember, aki szerint manapsåg vilågszerte jellemzþ a szellemi-politikai kultúra Êles megosztottsåga, csak vannak olyan orszågok, ahol a kÜzbeszÊdben elvårt korrektsÊg elfedi a mÊly megosztottsågot, Ês meggåtolja a nyílt, egÊszsÊges vitåkat.