(MTI) - Bár a Mol-INA ügyben a horvát hatóságok megkapták Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának tanúvallomását, azt nem használták fel a büntetõeljárásukban, így csupán egy elfogult „koronatanú" vallomása, a magyar üzletember és a volt horvát kormányfõ közti néhány találkozó, illetve a zágrábi Marcellino étterem biztonsági kamerájának néma felvétele szerepel a Hernádi Zsolt elleni horvát eljárás bizonyítékai között - írta csütörtökön megjelent cikkében a Heti Válasz.
A lap birtokába került Hernádi Zsoltnak a Központi Nyomozó Fõügyészség elõtt tett vallomásának másolata, amely a zágrábi hatóságoknál van, és amelyet a cikk szerint nem használtak fel az eljárásban a horvát hatóságok.
A Heti Válasz felidézi, hogy a Mol 2003-ban vette meg az INA 25 százalék plusz egy szavazatos csomagját, majd 5 évvel késõbb 47 százalék fölé emelte részesedését. 2009 januárjában az INA a válság miatt nagyon nehéz helyzetbe került, és a csõdöt csak úgy lehetett elkerülni, ha a horvát kormány átadja a magyarok által a konszolidációért cserébe kért cégirányítási jogot.
A Mol 2010 decemberében ajánlatot tett a közkézen lévõ INA-részvények megvételére, de mivel a horvát nyugdíjalapok "ellenvásárlásba" kezdtek, a MOL tulajdona 49,1 százaléknál megállt. A horvát ügyészség 2011 júliusában az INA irányítási jogainak "elvesztése", valamint Ivo Sanader korábbi kormányfõ ezzel összefüggõ, állítólagos megvesztegetése miatt Hernádi Zsolt gyanúsítottként való kihallgatását kérte a magyar hatóságtól. Sanadert azóta nem jogerõsen tíz év börtönbüntetésre ítélték.
A magyar ügyészség 2011. júliusban nemzetbiztonsági okok miatt nem teljesítette a horvát ügyészség kérését, de nyomozást kezdett az ügyben, majd 2012 elején bûncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
A Heti Válasz értesülései szerint két zágrábi államügyésznek - egy másik eljárás keretében - 2011 február 9-én lehetõsége nyílt arra, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda „vendégeként" személyesen bírja tanúvallomásra a Mol-vezért.
Az itt készült, és a Heti Válasz birtokába jutott kihallgatási jegyzõkönyv arról árulkodik, hogy a horvátok kizárólag az INA irányítási jogának megszerzésérõl kérdezték Hernádit. Bár a Központi Nyomozó Fõügyészség a teljes vizsgálati anyagát elküldte Zágrábba, a Sanader elleni perben a bíró nem engedte felhasználni ezeket az aktákat. Pedig Hernádi Zsolt 2011. november 29-i tanúkihallgatásának jegyzõkönyve egyértelmûvé teszi például, hogy a „koronatanú", Robert Jezic a lehetõ legelfogultabb szereplõ a Mol-játszmában - olvasható a cikkben.
A Heti Válasz szerint Jezic-et épp a Mol INA-ban történt részesedésszerzése akadályozta meg abban, hogy az INA-ból "nyerészkedjen", így késõbb az olajvállalat legnagyobb adósává vált.
Hernádi Zsolt Heti Válaszban közölt, szerkesztett vallomása szerint 2001 óta rendszeresen járt Horvátországba, ahol sok üzletemberrel, köztük Robert Jezic-csel is találkozott, mivel az általa tulajdonolt Dioki vegyipari vállalat az INA legnagyobb vásárlóinak egyike, s egyben az olajcég legnagyobb adósa is volt. A Mol vezetõjének vallomása szerint Jezic általában a szerzõdésmódosításokra, a fizetési feltételek megváltoztatására akarta rábírni, õ pedig vállalta, hogy megvizsgálja a problémákat, de miután az INA menedzsmentje úgy látta jónak, általában elutasító döntés született.
"Elõfordult, hogy Sanader kezdeményezésére találkoztam Jezic-csel (...). Ám nem derült ki számomra olyan körülmény, amelybõl Jezic és a fent megjelölt kormányzati tényezõk speciális kapcsolatára lehetett volna következtetni" - idézi Hernádi Zsolt vallomását a cikk.
A Mol vezetõje arról is beszámolt, hogy elõször 2004-ben vette fel a kapcsolatot Ivo Sanaderrel, "ekkor már túl voltunk a Mol 25 százalékos INA-bevásárlásán. (...) Az elsõ találkozásunk tehát rideg volt, mivel õ úgy tekintett az INA-privatizáció elsõ lépésére, hogy ezzel megkötötték kormánya kezét".
A vallomás szerint 2009 nyaráig - ekkor mondott le Sanader - Hernádi Zsolt öt-hatszor személyesen egyeztetett Sanaderrel, de négyszemközti találkozó ezek között nem volt; a beszélgetések témája az INA különösen rossz pénzügyi helyzete volt.
"A horvát sajtó felrótta, hogy az egyik hivatalos Sanader-találkozó után (...) valamiért hirtelen visszatértem a miniszterelnök hivatalába" - mondta Hernádi Zsolt, majd vallomásában kifejtette, hogy valóban visszament a hivatalba, mert Sanader Jezic cégének, a Diokinak az érdekében akart beszélni vele. A Dioki által felhasznált alapanyag ugyanis az INA által szállított etángáz volt, amelynek árával és mennyiségével gond volt; Jezic az árat sokallta, a mennyiséget kevesellte. "Sanader kérte, próbáljam orvosolni a problémát" - idézi a cikk Hernádit.
Vallomásában kitért arra is, hogy Sanaderrel lemondása után sem szakadt meg a kapcsolata, 2010 nyarán találkoztak újra, mivel a volt horvát kormányfõ tanácsadással kezdett foglalkozni és "alapvetõen kapcsolatok kialakításában számított rám".
2009 októberében Hernádi egy Marcellino étteremben találkozott Sanaderrel; a tárgyaláson Jezic is ott volt, hogy az etánszállítás ügyében egy másik javaslatot tegyen. "Akkor, más papírt nem találva, az egyik névjegykártyámra jegyeztem fel Jezic ezzel kapcsolatos felvetését" - mondta Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy ezt eredetiben átadta a fõügyészségnek - áll a cikkben.
A zágrábi megyei bíróság szeptember végén rendelte el Hernádi Zsolt vizsgálati õrizetbe vételét, majd október elsején a horvát rendõrség az európai elfogatóparancsot is kiadta. Másnap délután Horvátország kérésére Hernádi Zsolt neve felkerült az Interpol vörös, legmagasabb fokozatú körözési listájára.
A Fõvárosi Törvényszék hétfõn megtagadta Hernádi ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!