(MTI) - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc gyõztes pákozd-sukorói csatájára emlékeztek az ütközet 165. évfordulóján Pákozdon, a Nemzeti Emlékhelyen vasárnap.
    Az 1848-49-es szabadságharc emlékét õrzõ obeliszknél rendezett koszorúzási ünnepségen Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke hangsúlyozta: a magyar nemzetnek a hihetetlen szabadságvágy és életakarat miatt sokszor fegyverhez kellett nyúlnia, néha mérlegelés nélkül.
    Pákozdnál az erõviszonyok ismeretében nem lett volna szabad csatába menni, mégis megtették és sikeresen tették - idézte fel.
    A volt miniszterelnök szerint minden Ă©vszázadban egyszer „a lehetetlennel szemben rántott kardot a magyarság": Ăgy tett RákĂłczi fejedelem, Kossuth Ă©s az 1956-os forradalmárok is.
    „A belenyugvásra kĂ©ptelen magyar virtus mindig arra kötelezte a nemzetet, hogy ne számolgasson Ă©s mĂ©rlegeljen, hanem a megmaradás parancsa miatt harcoljon" - fogalmazott Boross PĂ©ter.
    A volt kormányfõ kiemelte, Magyarországot nem békeszerzõdések hozták létre, azok csak elvettek tõle.
    Szerte az országban Ă©s határainkon kĂvĂĽl emlĂ©khelyeknĂ©l tudunk emlĂ©kezni - mondta, kiemelve: egyre gyakrabban Ă©s egyre elszántabban kell megjelenni ezeken a helyeken ahhoz, hogy a következõ generáciĂłkban is erõs legyen a fennmaradás igĂ©nye.
    Vargha Tamás, a HonvĂ©delmi MinisztĂ©rium parlamenti államtitkára felidĂ©zte az 1848-as pákozd-sukorĂłi csata elõzmĂ©nyeit. EmlĂ©keztette hallgatĂłságát arra, hogy a szabadságharc törtĂ©netĂ©nek sorsdöntõ esemĂ©nye volt a pákozdi csata, ahol Jellasics „16 ezer fõs reguláris csapatokkal találta szemben magát, Ă©s nem szedett-vedett felkelõ hordákkal".
    Megjegyezte, hogy a korábban kivĂvott jogokrĂłl valĂł lemondás lett volna az ára a szabadságharc elkerĂĽlĂ©sĂ©nek.
    Az államtitkár szerint a pákozd-sukorĂłi csatát követõen a szabadságharc a hadmĂ»veletekrõl, a katonák Ă©s hadvezĂ©rek teljesĂtmĂ©nyĂ©rõl szĂłlt.
    Háború volt elsõsorban, amely a csatatereken dõlt el - tette hozzá.
    Vargha Tamás hangsúlyozta, hogy a történelmi diadal forrása a pákozdi csata fõvezérének és egyszerû katonáinak helytállása volt.
    Ez a helytállás legyen példa a jelen számára és a jövõrõl való gondolkodásunkat formáló erõ - mondta.
    Tessely Zoltán (Fidesz) országgyûlési képviselõ beszédében arról beszélt, hogy a tárgyi örökségek romlandók, de a szellemi kincsek örökkévalók.
    Ezek kĂ©pezik egy-egy család Ă©s nemzet egyetlen, valĂłdi Ă©s elpusztĂthatatlan öröksĂ©gĂ©t, ezek nem veszhetnek el, csak ha lemondunk, megfeledkezĂĽnk rĂłluk, vagy restek vagyunk megõrizni - mutatott rá.
    Hozzátette: ezek a gondolatok áthatják Pákozdon a Nemzeti EmlĂ©khelyet is, mert az emlĂ©khelyĂ©rt sokat tevõ emberek „nem voltak restek megõrizni az öröksĂ©get, Ă©s mindent megtesznek, hogy az öröksĂ©get továbbadhassák utĂłdaiknak".
    A koszorĂşzásokat követõen a Nemzeti EmlĂ©khely mellett kialakĂtott csatatĂ©ren huszár Ă©s hagyományõrzõ csapatok ĂĽtközetĂ©t rendeztĂ©k meg. Az esemĂ©nyen nyolcvan, korabeli ruhába öltözött  huszár Ă©s 120 gyalogos honvĂ©d vett rĂ©szt. Ezen kĂvĂĽl tizenkĂ©t ágyĂşt is bevetettek.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!