(MTI) - A cianidos nemesfém-bányászati technológiáról vitáztak az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságának tagjai az Európai Bizottság képviselõivel szerdán az EP brüsszeli épületében. A felszólalók egyöntetûen a verespataki beruházás ellen foglaltak állást.
    A tĂ©ma napirendre vĂ©telĂ©t a fideszes Bánki Erik kezdemĂ©nyezte, aki azt akarta megtudni az EB kĂ©pviselõitõl, hogy az uniĂłs vĂ©grehajtĂł testĂĽlet miĂ©rt nem kezdemĂ©nyezte a megszabott 2011-es határidõig a cianidos bányászati technolĂłgia teljes körĂ» betiltását, ahogyan arra 2010-ben az EurĂłpai Parlament határozatban felszĂłlĂtotta. Bánki szerint az EB-nek sokkal komolyabban kellene vennie egy olyan közvetlenĂĽl választott testĂĽlet döntĂ©seit, amely immár 500 milliĂł embert kĂ©pvisel.
    Az Európai Bizottság megjelent képviselõje elmondta, hogy a brüsszeli testület egyáltalán nem késlekedett, hanem világosan állást foglalt az ügyben, és álláspontja továbbra is változatlan. A bizottsági tisztviselõ tanulmányokra hivatkozva ismertette is ezt az álláspontot, mondván: a cianidos technológia helyett alkalmazható eljárások vagy gazdaságilag életképtelenek, magyarán túl drágák, vagy még a cianidos eljárásnál is veszélyesebbek.
    "A cianidos technolĂłgia betiltása a jelenleg is folyĂł aranykitermelĂ©s leállĂtásával Ă©s az aranybányászat eurĂłpai betiltásával lenne egyenĂ©rtĂ©kĂ»" - fogalmazott az uniĂłs tisztviselõ. A környezetvĂ©delmi ĂĽgyekkel foglalkozĂł fõigazgatĂłság munkatársa arra is rámutatott, hogy az EU-ban a világ aranykitermelĂ©sĂ©nek egy százalĂ©ka zajlik, Ă©s a cianidos bányászat a legelterjedtebb a világon, Finnországban Ă©s SvĂ©dországban is alkalmazzák továbbá, hogy a 2000-es tiszai ciánkatasztrĂłfát követõen szĂĽletett, a bányászati hulladĂ©kokrĂłl szĂłlĂł uniĂłs irányelv szigorĂş szabályokat tartalmaz arra vonatkozĂłlag, hogy milyen maximális ciánkoncentráciĂłjĂş zagyot milyen feltĂ©telek mellett lehet tárolni Ă©s hogyan. A bizottsági tisztviselõ arra is kitĂ©rt, hogy ezen szabályok szerint a nagybányai gátszakadással vĂ©gĂĽl a Tiszába jutĂł zagynál jelenleg kĂ©tszázszor hĂgabb kell, hogy legyen minden ilyen bányában tárolt hulladĂ©k. A tisztviselõ arra is utalt, hogy ezt az irányelvet a miniszterek tanácsa Ă©s az EP annak idejĂ©n Ăşgynevezett egyĂĽttdöntĂ©ssel fogadta el, vagyis az EP-nek a tagállamok kormányaival azonos beleszĂłlása volt a jogszabály megalkotásába.
    Ha a társjogalkotĂł Ăşgy ĂtĂ©li meg, hogy ez a technolĂłgia számára elfogadhatatlan, akkor az irányelvben be kellett volna tiltania ennek az eljárásnak az alkalmazását - fogalmazott a bizottság kĂ©pviselõje, aki szerint az irányelv elfogadása annak idejĂ©n azt jelentette, hogy az EU ezeknek a szigorĂş szabályoknak a betartásával engedĂ©lyezi a ciános nemesfĂ©m-kitermelĂ©st.
    Bánki ezzel a válasszal egyáltalán nem volt elĂ©gedett. A fideszes politikus szerint az EB ezzel ismĂ©t azt bizonyĂtotta be, hogy nem az eurĂłpai emberekĂ©rt dolgozik, "kĂĽlönösen nem a magyarokĂ©rt". Bánki szerint a verespataki bánya ĂĽgye elsõsorban Románia Ă©s Magyarország problĂ©mája, a verespataki bánya ugyanis szerinte a sokkal nagyobb katasztrĂłfa kockázatát jelentenĂ©, mint amekkora 2000-ben törtĂ©nt. Bánki szerint ez vállalhatatlan, ezĂ©rt a bánya megnyitását meg kell akadályozni.
    Bánki a bizottságban arra is kitért, hogy Verespatakon 250 millió tonnás zagytározó épülne egy 180 méter magas völgygát mögött.
    "Nincs arra garancia, hogy évtizedeken keresztül kellõ biztonsággal meg tudják védeni azt a tározót, és hogy a zagy nem kerülhet ki a tározóból" - hangoztatta Bánki, aki szerint ez nem kizárólag Románia belügye, noha a bizottság arra hivatkozik, hogy a bányászati engedélyek kiadása tagállami hatáskör.
    Teljes mĂ©rtĂ©kben egyetĂ©rtett fideszes kollĂ©gájával a bizottságban a szocialista Tabajdi Csaba, aki tĂ©nyfeltárĂł kĂĽldöttsĂ©g indĂtását sĂĽrgette Romániába. Az EB-tõl pedig azt várja el, hogy mivel a cianidos technolĂłgián belĂĽl is többfĂ©le eljárás lĂ©tezik, kĂ©rje számon a román kormányon, hogy a bányában a biztonságosabbat alkalmazza, kĂ©nyszerĂtse rá a bányavállalatot környezetvĂ©delmi felelõssĂ©gbiztosĂtás megkötĂ©sĂ©re, ami garanciát jelentene az esetleges környezeti károk helyreállĂtására. A 25 milliĂł dolláros kötelezettsĂ©gvállalás a bányavállalat rĂ©szĂ©rõl Tabajdi szerint egyszerĂ»en nevetsĂ©ges.
    "Az Európai Bizottság ne bújjon el a jogszabályok mögé, hanem érdemben vizsgálja meg a konkrét esetet annak minden környezetvédelmi kockázatával együtt" - követelte a szocialisták EP-küldöttségének vezetõje.
    A vitában román, finn és német képviselõk is felszólaltak. Kivétel nélkül a beruházás ellen foglaltak állást. A román néppárti Elena Antonescu szerint kevés ennél vitatottabb projekt van, a verespataki beruházásnak a puszta mérete is kérdõjeleket vet fel, hiszen csaknem négyezer embernek kellene elhagynia a lakhelyét, több mint egy tucatnyi települést érint az ügy, és bármit mond is a beruházó, a bánya megnyitása szakértõk szerint kizárt, hogy ne érintse súlyosan a tájat és a környezetet. A finn zöldpárti Satu Hassi szerint nem lehet kizárólag a költséghatékonyság alapján eldönteni, hogy a cianidos technológia a legjobb. Tõkés László szerint pedig az Európai Bizottság megkerüli az alapkérdést, vagyis, hogy ér-e valamin az EP több mint 80 százalékkal elfogadott határozata.
    Az Európai Bizottság jelenlévõ képviselõje rámutatott, hogy az EB dolga az uniós jog betartatása, és tájékoztatást kértek a projekt részleteirõl a román hatóságoktól, de egyelõre még nem kaptak választ a kérdéseikre.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!