Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Balett és fantasztikus vígjáték a Szegedi Nemzeti Színház márciusi mûsorán
Elindult az utastájékoztató-rendszer tesztüzeme a szegedi megállókban
Magazin
Uccai dumák
Madagaszkár
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
SEMA: 600+ lóerõs Elantra GT a Bisimototól
EU EU
A cianidos aranybányászatról vitázott az EP környezetvédelmi bizottsága
MTI   2013 September 25, Wednesday  

A cianidos nemesfém-bányászati technológiáról vitáztak az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságának tagjai az Európai Bizottság képviselõivel szerdán az EP brüsszeli épületében.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
(MTI) - A cianidos nemesfém-bányászati technológiáról vitáztak az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságának tagjai az Európai Bizottság képviselõivel szerdán az EP brüsszeli épületében. A felszólalók egyöntetûen a verespataki beruházás ellen foglaltak állást.

    A téma napirendre vételét a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, aki azt akarta megtudni az EB képviselõitõl, hogy az uniós végrehajtó testület miért nem kezdeményezte a megszabott 2011-es határidõig a cianidos bányászati technológia teljes körû betiltását, ahogyan arra 2010-ben az Európai Parlament határozatban felszólította. Bánki szerint az EB-nek sokkal komolyabban kellene vennie egy olyan közvetlenül választott testület döntéseit, amely immár 500 millió embert képvisel.
    Az Európai Bizottság megjelent képviselõje elmondta, hogy a brüsszeli testület egyáltalán nem késlekedett, hanem világosan állást foglalt az ügyben, és álláspontja továbbra is változatlan. A bizottsági tisztviselõ tanulmányokra hivatkozva ismertette is ezt az álláspontot, mondván: a cianidos technológia helyett alkalmazható eljárások vagy gazdaságilag életképtelenek, magyarán túl drágák, vagy még a cianidos eljárásnál is veszélyesebbek.
    "A cianidos technológia betiltása a jelenleg is folyó aranykitermelés leállításával és az aranybányászat európai betiltásával lenne egyenértékû" - fogalmazott az uniós tisztviselõ. A környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó fõigazgatóság munkatársa arra is rámutatott, hogy az EU-ban a világ aranykitermelésének egy százaléka zajlik, és a cianidos bányászat a legelterjedtebb a világon, Finnországban és Svédországban is alkalmazzák továbbá, hogy a 2000-es tiszai ciánkatasztrófát követõen született, a bányászati hulladékokról szóló uniós irányelv szigorú szabályokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy milyen maximális ciánkoncentrációjú zagyot milyen feltételek mellett lehet tárolni és hogyan. A bizottsági tisztviselõ arra is kitért, hogy ezen szabályok szerint a nagybányai gátszakadással végül a Tiszába jutó zagynál jelenleg kétszázszor hígabb kell, hogy legyen minden ilyen bányában tárolt hulladék. A tisztviselõ arra is utalt, hogy ezt az irányelvet a miniszterek tanácsa és az EP annak idején úgynevezett együttdöntéssel fogadta el, vagyis az EP-nek a tagállamok kormányaival azonos beleszólása volt a jogszabály megalkotásába.
    Ha a társjogalkotó úgy ítéli meg, hogy ez a technológia számára elfogadhatatlan, akkor az irányelvben be kellett volna tiltania ennek az eljárásnak az alkalmazását - fogalmazott a bizottság képviselõje, aki szerint az irányelv elfogadása annak idején azt jelentette, hogy az EU ezeknek a szigorú szabályoknak a betartásával engedélyezi a ciános nemesfém-kitermelést.
    Bánki ezzel a válasszal egyáltalán nem volt elégedett. A fideszes politikus szerint az EB ezzel ismét azt bizonyította be, hogy nem az európai emberekért dolgozik, "különösen nem a magyarokért". Bánki szerint a verespataki bánya ügye elsõsorban Románia és Magyarország problémája, a verespataki bánya ugyanis szerinte a sokkal nagyobb katasztrófa kockázatát jelentené, mint amekkora 2000-ben történt. Bánki szerint ez vállalhatatlan, ezért a bánya megnyitását meg kell akadályozni.
    Bánki a bizottságban arra is kitért, hogy Verespatakon 250 millió tonnás zagytározó épülne egy 180 méter magas völgygát mögött.
    "Nincs arra garancia, hogy évtizedeken keresztül kellõ biztonsággal meg tudják védeni azt a tározót, és hogy a zagy nem kerülhet ki a tározóból" - hangoztatta Bánki, aki szerint ez nem kizárólag Románia belügye, noha a bizottság arra hivatkozik, hogy a bányászati engedélyek kiadása tagállami hatáskör.
    Teljes mértékben egyetértett fideszes kollégájával a bizottságban a szocialista Tabajdi Csaba, aki tényfeltáró küldöttség indítását sürgette Romániába. Az EB-tõl pedig azt várja el, hogy mivel a cianidos technológián belül is többféle eljárás létezik, kérje számon a román kormányon, hogy a bányában a biztonságosabbat alkalmazza, kényszerítse rá a bányavállalatot környezetvédelmi felelõsségbiztosítás megkötésére, ami garanciát jelentene az esetleges környezeti károk helyreállítására. A 25 millió dolláros kötelezettségvállalás a bányavállalat részérõl Tabajdi szerint egyszerûen nevetséges.
    "Az Európai Bizottság ne bújjon el a jogszabályok mögé, hanem érdemben vizsgálja meg a konkrét esetet annak minden környezetvédelmi kockázatával együtt" - követelte a szocialisták EP-küldöttségének vezetõje.
    A vitában román, finn és német képviselõk is felszólaltak. Kivétel nélkül a beruházás ellen foglaltak állást. A román néppárti Elena Antonescu szerint kevés ennél vitatottabb projekt van, a verespataki beruházásnak a puszta mérete is kérdõjeleket vet fel, hiszen csaknem négyezer embernek kellene elhagynia a lakhelyét, több mint egy tucatnyi települést érint az ügy, és bármit mond is a beruházó, a bánya megnyitása szakértõk szerint kizárt, hogy ne érintse súlyosan a tájat és a környezetet. A finn zöldpárti Satu Hassi szerint nem lehet kizárólag a költséghatékonyság alapján eldönteni, hogy a cianidos technológia a legjobb. Tõkés László szerint pedig az Európai Bizottság megkerüli az alapkérdést, vagyis, hogy ér-e valamin az EP több mint 80 százalékkal elfogadott határozata.
    Az Európai Bizottság jelenlévõ képviselõje rámutatott, hogy az EB dolga az uniós jog betartatása, és tájékoztatást kértek a projekt részleteirõl a román hatóságoktól, de egyelõre még nem kaptak választ a kérdéseikre.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player