(MTI) - Tálas Péter biztonságpolitikai szakértõ szerint 2001. szeptember 11. után túl sokáig volt a biztonságpolitika fõ kérdése a terrorizmus: a gazdasági világválság esetleges elõjeleirõl is elterelte a figyelmet, a terrorizmus ellen indított háborúkban pedig elfáradt a nemzetközi közvélemény, ezzel magyarázható, hogy a szíriai helyzetet is közönyösen nézi a nemzetközi közösség.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának vezetõje az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: nem konkrétan az Egyesült Államokat ért szeptember 11-ei terrortámadás, hanem az arra adott válaszreakció hozott számos változást az elmúlt tizenkét évben. Évekre a terrorizmus vált a biztonságpolitika fõ kérdésévé, nagyjából 2007-2008-ig, amikor a "vezetõ helyet" a gazdasági világválság vette át. Tálas Péter szerint érdemes lenne megvizsgálni: az, hogy ilyen hosszú ideig tartotta magát a terrorizmus, mint biztonságpolitikai probléma, mennyire szorította háttérbe a gazdasági és a pénzügyi biztonságot, terelte el a figyelmet arról, hogy elõre lehessen látni a gazdasági válságot.
Sokáig hitték, hogy a szeptember 11-eihez hasonló típusú támadások állandóak és rendszeresek lesznek, amelyet a londoni és madridi támadás is erõsített. Ezzel együtt viszont sem az Egyesült Államok, sem Európa nem vált "terrorszennyezett" területté - fûzte hozzá.
Ráadásul "szerencsétlen módon az amerikai republikánus politikát alapvetõen meghatározta a terrorizmus elleni háború", azt a Bush-kormány összekötötte az amerikai külpolitikai törekvésekkel, és belementek az afganisztáni és az iraki háborúba. Tálas Péter szerint Afganisztán abból a szempontból jelent kudarcot, hogy azt gondolták: ha Afganisztánt elfoglalják, megsemmisítik az al-Kaidát, és egyúttal leszámolnak a globális terrorizmussal. Kiderült, hogy nem lehet - mondta a szakértõ, kifejtve, hogy a terroristák ugyanolyan globálisan próbálnak tevékenykedni, mint bármely más globális szervezet. A nemzetközi terrorizmusnak a globalizáció hatására új központjai alakultak ki. Tálas Péter szerint erre fel kell készülni, azt kell megnézni, hol vannak olyan lehetséges helyek, amelyek alkalmasak arra, hogy ott gyökeret verjenek terrorszervezetek.
A terrorizmusra is hivatkozva olyan háborút indítottak el Irakban, amely alapvetõen aláásta a nemzetközi jog és az Egyesült Államok hitelességét is - mondta. Az, hogy most senki sem akar Szíriában beavatkozni, hogy "közönyösen nézzük", mi történik az arab világban, hogy száztízezer szíriait már megöltek a polgárháborúban, az annak is következménye, hogy a nemzetközi közösség már elfáradt a terrorizmus elleni háborúkban - mondta Tálas Péter. Szerinte a nemzetközi közvélemény bizalma is jelentõsen csökkent a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok iránt. Ez az oka, hogy Barack Obama amerikai elnök ilyen nehezen tudja összeszedni a szövetségeseket. A terrorizmus elleni háborúk árnyéka vetül az egész Arab tavaszra és Szíriára is - fogalmazott a szakértõ.
Tálas Péter szerint kedvezõtlen következményekkel járt az is, hogy Afganisztánban és Irakban a terrorizmust hosszú ideig egybemosták a más politikai erõszakformákkal, és csak 2006-ban kezdtek el arról beszélni: a két iszlám országban - Afganisztánban és Irakban - nem terrorizmus elleni, hanem erõszakos cselekményekkel szembeni háború van. Emiatt kialakult egy olyan téves kép, hogy az iszlamizmus egyenlõ a terrorizmussal. Ez az elõítélet a mai napig él, ami a muzulmán és a nyugati világ közötti kapcsolatban nagy terhet jelent - hívta fel a figyelmet.
A szakértõ kitért arra is, hogy az elmúlt években politikai szlogenné vált a globális terrorizmus. Ugyanakkor a terrorszervezetek "messze túlnyomó többsége" nemzeti jellegû. Európában a legtöbb terrorcselekményt a szeparatisták követik el - hangsúlyozta.
Magyarország soha nem tartozott a terrorfenyegetett országok közé, és ez az elmúlt tizenkét évben sem változott - emelte ki. Ezzel együtt Magyarországot is érintette a terrorizmus elleni harc azon pozitív hozadéka, hogy a terrorlehárítás a technikáit, a védekezési módszereit, a felderítési eszközeit tekintve jelentõs fejlõdésen ment keresztül szerte a világon, így Magyarországon is, illetve teljesen új terrorelhárítási infrastruktúra épült ki - tette hozzá.
A szakértõ ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy az országnak legyen hatékony terrorelhárító képessége, az viszont nem szerencsés, hogy "csak" terrorelhárító központnak neveznek egy olyan központot, amely "láthatóan és természetesen" a szervezett bûnözéssel is foglalkozik. Tálas Péter úgy véli, a TEK-et "szervezett bûnözés és terrorelhárító központnak kellett volna elnevezni, akkor semmiféle kommunikációs nehézség nem lenne, és a legitimitásának legkisebb megkérdõjelezése sem merülne fel".
Tálas Péter kitért arra is, hogy az afganisztáni háborúban a magyar missziós tevékenység a Magyar Honvédség számára számos haszonnal járt, a titkosszolgálatok és a terrorelhárítási szervek nemzetközi együttmûködésébe is jól bekapcsolódott Magyarország.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!