Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Bõrgyógyászati távkonzultációs rendszert fejlesztettek Szegeden
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Színházi világnapi programok Szegeden
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Magazin
Uccai dumák
Az ítélet rád méretett
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Megálmodta, megtervezte saját szupersportautóját
EU EU
Európai Bíróság - Fõtanácsnoki indítvány a magyar kiskereskedelmi különadóról
MTI   2013 September 05, Thursday  

(MTI) - A luxembourgi Európai Bíróság illetékes fõtanácsnoka szerint a Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor sértheti az uniós ...
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

(MTI) - A luxembourgi Európai Bíróság illetékes fõtanácsnoka szerint a Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor sértheti az uniós áfairányelvet - derül ki a bíróság által csütörtökön közzétett dokumentumból.

    Az 500 millió forint fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi cégeknek a bevételeiktõl függõen 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kell fizetniük árbevételük után. A legmagasabb kulcs a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételû cégeket sújtja. A szabályozás értelmében ráadásul egy-egy cég árbevételét adott esetben nem külön-külön, hanem cégcsoportonként kell kiszámítani abban az esetben, ha egy cégnek többségi befolyása van egy másik kiskereskedelmi vállalatban, és így úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak minõsül.
    A pert a Hervis indította Székesfehérváron, mondván, az adó hátrányos megkülönböztetést jelent számára, ugyanis a sportszeráruház-lánc egy cégcsoportba tartozik egy élelmiszer kiskereskedelmi lánccal, így magasabb adókulcs sújtja, mintha kizárólag a saját árbevétele alapján számítanák az adót. A Hervis azt állította, hogy ez a gyakorlat azért diszkriminatív, mert ez az üzleti modell a külföldi tulajdonú vállalatokra jellemzõ Magyarországon, a hazai kiskereskedelmi láncok többnyire franchise rendszerben mûködnek; különálló cégek, külön irányítás alatt, de egységes arculattal és termékkínálattal.
    Juliane Kokott fõtanácsnok megítélése szerint viszont a magyar különadó nem ellentétes "a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával".
    A dokumentum megállapítja továbbá, hogy a magyar különadóról szóló szabályozások nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely a társaságokat a letelepedés szabadsága tekintetétben a külföldi székhelyük miatt nyíltan vagy leplezetten hátrányosan megkülönböztetné, a különadó mértékének az árbevétel alapján való megállapítása nem valósít meg leplezett eltérõ bánásmódot a belföldi és a külföldi illetõségû személyek között. A fõtanácsnok a rendelkezésére álló adatok alapján kijelenti, hogy nem lehet olyan megállapításra jutni, hogy a nagy árbevételû cégek külföldiek, míg a kis árbevételûek hazaiak, ahogyan a franchise-rendszerû vagy a csoportban folytatott üzleti tevékenység esetében sem releváns az, hogy külföldi vagy belföldi a tulajdonos.
    Kokott mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a magyar különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvet.
    "A tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegû adó kivetése" - szögezi le indítványában Kokott, és kifejti, hogy ez a tilalom az õ értelmezése szerint nemcsak a hozzáadottérték-adó alapvetõ jellemzõivel rendelkezõ tagállami adók ellen irányul, hanem minden olyan tagállami adó ellen, amely a forgalmi adó alapvetõ jellemzõivel bír, és veszélyezteti a közös hozzáadottérték-adó rendszer mûködését, amennyiben torzítja a verseny feltételeit nemzeti vagy uniós szinten.
    "A magyar különadó rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzõjével, azaz az ár alapján történõ megállapítással, még ha egy év teljes árbevétele alapján állapítják is meg" - érvel a fõtanácsnok, aki szerint az adó tagállami szinten a versenyfeltételeket is torzítja, ezért a magyar bíróságnak szerinte azt kellene eldöntenie, hogy a különadó összeegyeztethetõ-e a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvvel.
    A fõtanácsnok indítványa semmilyen értelemben nem kötelezi a bíróságot, hogy ennek megfelelõ ítéletet is hozzon, amire még az idén számítani lehet - ismerteti az uniós törvényszék. Az indítvány célja az, hogy a fõtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player