| Gazdaság - Külföld |
|---|
Stabilra javította Németország és Ausztria államadós-besorolásainak kilátását a leminõsítés lehetõségére utaló eddigi negatívról pénteken a Moody's Investors Service. |  |
| |
| |
| |
| |
|
| MTI hírek |
|---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
|
|
|
Pénzügypolitika, avagy mikor lesz elég oxigén?
MTI
2013 July 14, Sunday
Valaha, négymilliárd évvel ezelõtt, a Földrõl eltûnt a szabad õsoxigén. Mindent eloxidált, amire futotta belõle.
|
(MTI) - Valaha, négymilliárd évvel ezelõtt, a Földrõl eltûnt a szabad õsoxigén. Mindent eloxidált, amire futotta belõle. Kisvártatva - néhány százmillió éven belül, ezelõtt 3,5 milliárd év tájékán - azonban szerencsére olyan egysejtûek jelentek meg az életellenes környezetben, amelyek vízbõl és a légkör szén-dioxidjából táplálkozván melléktermékként szabad oxigénatomokat bocsátottak ki. Eleinte az új oxigén sem maradt a légkörben: mindent eloxidált, ami még nem volt eloxidálva. Ám az egysejtûek nem hagyták abba: csak termelték és termelték az oxigént tovább, mígnem, további eloxidálni való híján, az új oxigén kétmilliárd évvel késõbb már a levegõben maradt, a mennyisége nõttön-nõtt, és aránya elérvén a légkör mind nagyobb százalékát, lehetõvé tette a ma ismert élet indulását és fennmaradását. Körülbelül 300 millió évvel ezelõtt a szabad oxigén aránya 35 százalék volt a Föld légkörében, jelenleg 21 százalék.
Kérdés: van-e a világ központi bankjainak annyi pénztermelõ képességük, hogy a kibocsátott új tõkébõl a tõkepiacok elárasztása - eloxidálása - után még maradjon a reálgazdaság finanszírozására is, hogy a ma ismert gazdasági élet újraéledhessen?
Az amerikai jegybank, a szövetségi tartalékbank-rendszer (Fed) mérlegében körülbelül 700 milliárd dollárnyi kincstárjegy - állampapír - volt a 2007-ben kezdõdött pénzügyi-gazdasági válság elõtt. Azóta, három eszközvásárlási programja nyomán, a Fed mérlegfõösszege 2,917 billió dollárra nõtt, ebbõl a tavaly év végi záráskor 2,839 billiót tettek ki azok az értékpapírok, amelyek a kormánynak, illetve a jelzálogpiacot finanszírozó állami felügyeletû intézményeknek adott kölcsönöket testesítik meg. Ehhez képest az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) tavaly 15,685 billió dollár volt. A Fed teremtette új pénz tehát az amerikai GDP 18,1 százaléka. Még nem elég az élethez.
A Bank of England piaci állam- és magánadósság vásárló programjai 375 milliárd fontnál tartanak. Ez a brit GDP 25 százaléka. A vegetáláshoz talán elég, de jóval kevesebb, mint az élet robbanásszerû burjánzását támogató oxigénmennyiség 300 millió évvel ezelõtt.
A japán központi bank idén áprilisban meghirdette, hogy két éven belül megkétszerezi, 1,4 billió dollárnak megfelelõ összegre növeli eszközvásárló, azaz mennyiségi enyhítõ programját. A teljes összeg a japán GPD 25 százaléka lenne a mostani, körülbelül 13 százalék helyett, ami nagyon sovány összeg.
Az Európai Központi Bank (EKB) a pénzteremtés efféle módját nem alkalmazza, illetve korábban csak szûk körben tette. Ilyen korábbi programjaiban - az Értékpapír-piaci Programban (SMP) és a két Fedezettkötvény-vásárlási Programban (CBPP) - összesen több mint 300 milliárd eurót osztott szét 2010 óta. A hitelfelvevõk jelenleg még 256,3 milliárd euróval tartoznak az EKB-nak e programok keretében.
Az EKB viszont bõvítette és korlátlanná tette a kereskedelmi bankok ellátását rövid lejáratú - egyhetes és három hónapos - refinanszírozó kölcsönökkel. Ezek alkalmanként néhány százmillió és 100 milliárd euró közötti összegek, de a válságra válaszul az EKB bevezetett rendkívüli egyhónapos, illetve hosszabb lejáratú - fél- és egyéves - kölcsönöket is a kereskedelmi bankok számára. Egy- és három hónapos refinanszírozási kölcsönt idén négyszer hirdetett, ezekre alkalmanként 3 és 9 milliárd euró között volt kereslet a bankvilágból. Nagyobb erejû volt az eddigi két, soha nem látott lejáratú, egyenként hároméves refinanszírozó hitele 2011. decemberben és tavaly februárban. Ezekbõl 1,019 billió eurónyit vettek föl a kereskedelmi bankok, és több mint 700 milliárddal még tartoznak az EKB-nak.
Az EKB tartós piacoxidáló kintlévõségei így jelenleg minden pillanatban körülbelül egybillió eurót érnek. Ez az euróövezet tavalyi összesített GDP-jének a 11 százaléka - még a vegetáláshoz is kevés.
Nem szólva arról, milyen csekélyek ezek a horribilisnek látszó összegek a világ tõkepiacának méretéhez képest. A McKinsey Global Institute szakintézet becslése szerint a világ tõkepiaca - az értékpapírpiacokon lévõ befektetések, illetve kintlévõségek árfolyamértéke - tavaly 225 billió dollárt tett ki. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) utolsó statisztikája szerint a világ tõkepiaca - a hivatalos tartalékok, a részvények árfolyamértéke, az adósságot megtestesítõ értékpapírok és a bankok követelései - összesen 207 billió dollárt ért 2011 végén.
A légkör oxigéntartalmának és a központi bankok pénztermelõ képességének persze semmi köze egymáshoz, ez az összehasonlítás csak "légbõl kapott" illusztráció.
Azt azonban mindenképp illusztrálja, hogy a reálgazdaságban nincs elég megtérülés. Ezért az új pénz túlnyomó része tõkepiaci spekulációba áramlik. Vajon meddig folytatódhat ez a "tõkeoxidáció", amely elszívja az új pénzt - az oxigént - a reálgazdasági élet elõl? Egyelõre úgy tûnik, bármennyi új pénzt adnak ki a központi bankok, az nem kerül a gazdaság légkörébe. Az új pénz elõbb a részvényárakat, a nyersanyagárakat duzzasztja, és az ehhez szükséges hitelfolyamokat táplálja - oxidálja -, és nem marad belõle az életre. Errõl persze nem a tõkepiac tehet, hanem az, hogy a reálgazdaságban nincs elég fogyasztói kereslet, következésképp nincs elég megtérülés.
A probléma az, hogy - éppen ellentétben az oxigéntermeléssel - a pénztermelés soha nem lehet annyi, hogy szaturálhassa a tõkepiacot. Legföljebb idõrõl-idõre mérgezések keletkeznek, "buborékok" pukkadnak ki, fortyog egy kicsit, majd továbbra is korlátlanul fogyasztja a pénzt.
Amíg a reálgazdaságot nem teszi valami - például a lakossági kereslet támogatta megtérülés - vonzóbbá vagy legalább ugyanannyira vonzóvá, mint a tõkepiaci befektetést, addig a központi banki pénzkiadás csak a rozsdát, és nem az életet táplálja.
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!