(MTI) - Elutasította a Kúria szerdán a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, amelyet a kegyelmi ügyekkel kapcsolatos statisztikai adatok nyilvánossága érdekében nyújtott be a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elleni perben - közölte Pardavi Márta, a civil szervezet társelnöke az MTI-vel.
A Helsinki Bizottság 2011 decemberében fordult közérdekû adatkéréssel a KEH-hez, hogy éves bontásban megkapja az 1999 és 2011 közötti emberölés, erõs felindulásban elkövetett emberölés, illetve testi sértés miatt kiszabott jogerõs szabadságvesztés büntetéseket elengedõ vagy mérséklõ kegyelmi döntések számát. Ezt azonban az államfõ hivatala elutasította, ezért fordult bírósághoz a jogvédõ szervezet - mondta Pardavi Márta. Hozzátette: a köztársasági elnökök kegyelmi gyakorlatát szerették volna megismerni.
A Helsinki Bizottság keresetét a Fõvárosi Törvényszék 2012 júniusában elsõ fokon elutasította, a Fõvárosi Ítélõtábla pedig 2012 novemberében másodfokon helybenhagyta és jogerõre emelte az elsõfokú ítéletet.
A perben a KEH nem vitatta, hogy a kérelem közérdekû adatra vonatkozik, amit az elsõ- és másodfokú ítélet is megerõsített, a bíróságok azonban a KEH érvelésével összhangban úgy ítélték meg, hogy a KEH a kért formában nem kezel, nem csoportosít adatokat, és elõállítására a bíróság sem kötelezheti. Vagyis a bíróságok álláspontja szerint a civil szervezet által igényelt adatokat a hivatal kezeli, de azokat nem tudja statisztikai adat formájában, vagyis számszerûsített, összesített formában rendelkezésre bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli, nem csoportosítja - ismertette a Helsinki Bizottság vezetõje az alsóbbfokú bíróságok indokait.
A jogerõs másodfokú ítélet ellen a civil szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Álláspontjuk szerint a kért statisztikai adatok kiadásának nem lehet akadálya önmagában az, hogy a KEH az "adott formában" nem kezeli azokat. A már meglévõ adatok statisztikai összesítése új minõségû információt nem eredményezne - magyarázta a szakember. Szerinte abszurd helyzet, hogy az összesített éves számadatokon kívül nem lehet semmilyen statisztikai adatot megtudni a kegyelmi döntésekrõl, az államfõ ez irányú tevékenysége átláthatatlan marad.
Pardavi Márta hozzátette: megfontolják, hogy a strasbourgi székhelyû Európai Emberi Jogi Bírósághoz forduljanak-e az ügyben.
Az interneten olvasható tájékoztatás szerint 2002 és 2013 elsõ negyedéve között 11 839 kegyelmi kérvény érkezett, ebbõl 248-nak adtak helyt valamilyen formában, 11 591-et pedig elutasítottak. 2002 és 2007 között évi 1100-1400 kérvény érkezett, amelyek körülbelül két százalékának adtak helyt, ez évi mintegy 20-30-at jelentett. 2008-ban jelentõsen csökkent a kegyelmi kérvények száma, 799 volt, azután 900 körül mozgott, tavaly pedig újabb jelentõs csökkenés következett be, 556 kegyelmi kérvény érkezett. 2009 óta 20 alatt van a sikeres kegyelmi kérvények száma, de volt olyan év is, amikor csak öt volt.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!