(MTI) - Kék vércsék (Falco vespertinus) védelmében indított közös kutatási programot a Szegedi Vadaspark és a Magyar Madártani Egyesület (MME), arra igyekeznek megoldást találni, miként riaszthatók el a nyestek a madarak fészkétõl.
Nem csak a fészkelõhelyek hiánya és a táplálkozó-területek leromlása veszélyezteti a kék vércsék költési sikerét Magyarországon, egyes vércsetelepeken a fészkek közelébe jutó ragadozók is súlyos károkat okozhatnak. A nyest szinte az egyetlen ragadozó, amelyik képes megközelíteni egy kék vércse fészket, és ott sikeresen legyûrni a költõ pár ellenállását - közölte az MME.
A természetes körülmények között fészkelõ madarakat kevésbé fenyegeti ez a veszély. A ragadozók a kék vércsék költését elõsegítõ mesterséges fészkekbe tudnak csak könnyen bejutni.
Az MME a 2012-ben indult LIFE+ programban vállalta, hogy megpróbál hatékony, de kíméletes ellenszert találni erre a problémára. A vizsgálatokhoz szükséges nyesteket a Szegedi Vadaspark területén helyezik el, és az állatkert munkatársai szakmai segítséget is nyújtanak a munkához. A kísérleti példányok elárvult nyestkölykök, amelyeket a lakosság hozott be a vadasparkba mentõközpontjába vagy egyéb állatvédelmi szervezethez. A kölykök minden valószínûség szerint elpusztultak volna, amennyiben nem kerülnek be az állatkertbe. A program során a szakemberek riasztó módszereket szeretnénk kidolgozni és tesztelni, így a kísérletek semmiféle maradandó kárt, fizikai sérülést nem okoznak a nyesteknek.
A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetû - 30 centiméteres testhosszú - sólyomfaj. Tipikus síkvidéki madárfaj, bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságokon, erõszéleken fordul elõ. Nyugati elterjedési határát jelenti Magyarország - az Alföld, fõleg a Hortobágy jellegzetes fészkelõ madara -, keletre egészen a Bajkál-tó régiójáig megtalálható. Afrika déli részén telel. Elsõsorban rovarokkal, fõleg szöcskékkel, sáskákkal és szitakötõkkel táplálkozik, de kisebb gerinceset is elejt.
A kék vércsék szívesen költenek a vetési varjú telepeiben, sõt, a megfigyelések szerint sikeresebben nevelik fel a fiókáikat egy ilyen fészektelepen, mint magányosan. A vetési varjúk száma is rohamosan fogy, hiszen a ma már védett madarat nem is olyan régen még mezõgazdasági kártevõként irtották, így számuk 255 ezer költõ párról alig 35 ezerre csökkent. Valószínûleg az élõhely-vesztés mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a kék vércsék száma folyamatosan csökken, 2005-ben 700-800 becsülték a Magyarországon költõ párok számát.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!