(MTI) - Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte szerdán a venezuelai Ilich Ramírez Sánchezt, ismertebb nevén Carlost a párizsi fellebbviteli bíróság, amely ezzel megerõsítette a 2011-ben meghozott elsõfokú ítéletet.

    A vilåg egykor leghírhedtebb Ês a hatósågok åltal az egyik leginkåbb keresett terroriståja a Franciaorszågban kiszabható legszigorúbb bßntetÊst kapta, annak enyhítÊsÊt legkoråbban 18 Êv múlva kÊrheti.  
    Carlosnak nÊgy, harminc Êvvel ezelþtt Franciaorszågban elkÜvetett robbantåsos merÊnyletÊrt kellett felelnie, amelyben 11-en vesztettÊk Êletßket Ês mintegy 150-en megsebesßltek.
    Ügyvédje, Isabelle Coutant-Peyre jelezte, hogy "valószínûleg" fellebbeznek az ítélet ellen a semmitõszéknél.
    A 63 Êves egykori terrorista kÜzel húsz Êve ßl bÜrtÜnben Franciaorszågban. Szudånban 1994-ben fogta el a francia titkosszolgålat, s 1997 vÊgÊn Êletfogytig tartó bÜrtÜnre ítÊltÊk egy 1975-ben Pårizsban elkÜvetett hårmas gyilkossågÊrt. Elvileg 2012-ben kÊrhette volna, hogy feltÊtelesen szabadlåbra helyezzÊk, de 2011 decemberÊben az 1982-83-ban elkÜvetett merÊnyletekÊrt újabb Êletfogytig tartó bÜrtÜnbßntetÊsre ítÊlte a hÊttagú terrorizmusellenes bírósåg. Ez utóbbi ítÊletet erþsítette meg most a fellebbviteli bírósåg.
    A våd szerint Carlos merÊnyletsorozatot hajtott vÊgre kÊt tårsånak, a nÊmet Magdalena Koppnak Ês a svåjci Bruno BrÊguet-nek a kiszabadítåsåÊrt, akiket 1982 februårjåban azÊrt tartóztattåk le, mert fegyvereket Ês robbanószereket talåltak nåluk. Az þrizetbe vÊtelt kÜvetþen a francia belßgyminisztÊriumhoz intÊzett levÊlben a kÊt gyanúsított harminc napon belßli elengedÊsÊt kÜveteltÊk, håborúval fenyegetve meg Franciaorszågot. A "hadßzeneten" a rendþrsÊg azonosította Carlos ujjlenyomatåt, ezt azonban a vÊdelem nem ismerte el, mivel azóta az eredeti dokumentum elveszett a peranyagból.
    Egy hónappal kÊsþbb, 1982. mårcius 29-Ên a Pårizs-Toulouse vasútvonalon tÜrtÊnt robbantåsban Üten meghaltak Ês 28-an megsebesßltek. A Kopp-BrÊguet-per kezdetÊnek napjån az al-Vatan címÝ algÊriai napilap pårizsi irodåja elþtt vÊgrehajtott pokolgÊpes merÊnyletekben egy ember halt meg Ês 66-an sebesßltek meg. A gyanú szerint Carlosnak szerepe volt kÊt måsik, 1983. december 31-Ên elkÜvetett vonatrobbantåsban is a marseille-i pålyaudvaron (kÊt halott Ês 22 sÊrßlt), valamint a Marseille-Pårizs szuperexpresszen (hårom halott Ês 12 sÊrßlt).
    A fellebbviteli per måjus 13-ån kezdþdÜtt, s az ítÊlethirdetÊs elþtt a bírók ismÊt szót adtak a vådlottnak. Az elsþ fokon meghozott ítÊletet megelþzþ hat hÊtig tartó tårgyalåshoz hasonlóan Carlos tagadta, hogy bårmilyen merÊnyletben rÊszt vett volna.
    "Most ÜnÜkÜn a sor, hogy eldÜntsÊk, jóvåhagyjåk-e az amerikai nagykÜvetsÊg ßgynÜkeinek munkåjåt" - mondta Carlos a híres francia terrorellenes vizsgålóbíróra, Jean-Louis Bruguiere-re Ês Jean-Francois Ricard ßgyÊszre utalva. Az egykori terrorista Amerika-ellenes, antiimperialista Ês anticionista elmÊleteket felvonultató provokatív beszÊdÊben - amelyhez jegyzeteket is hasznålt - az egÊsz pert szabålytalannak, a bizonyítÊkokat pedig hamisnak nevezte, amelyeket szerinte "a kßlfÜldi hatalmakat szolgåló manipulåtorok" gyårtottak ellene.    
    "Nem vagyunk terroristák, mi szabadságharcosok vagyunk!" - hangsúlyozta Carlos. Ugyanakkor jelezte, hogy a szervezete "1500 embert ölt meg", köztük "tucatnyi terroristát". Önmagát "professzionális forradalmárnak" nevezte, aki a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (FPLP) nevû szervezet és az egykori keleti blokk szolgálatában állt.  
    A nyomozóhatósåg felhasznålta a volt kommunista orszågok archívumait a vådirat elkÊszítÊsÊhez. A nyolcvanas Êvekben Ilich Ramírez Sånchez ugyanis a kelet-európai orszågokban talålt menedÊket, tÜbbek kÜzÜtt Magyarorszågon is Êlt. Carlos azonban kÊtsÊgbe vonta ezen dokumentumok hitelessÊgÊt.