Lagarde-ĂĽgy - ElõállĂtották az IMF-vezĂ©rigazgatĂł volt kabinetfõnökĂ©t
MTI
2013 June 10, Monday
(MTI) - ElõállĂtották hĂ©tfõn Párizsban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezĂ©rigazgatĂłjának egykori kabinetfõnökĂ©t a francia államot megkárosĂtĂł kártĂ©rĂtĂ©si ĂĽgyben.
|
(MTI) - ElõállĂtották hĂ©tfõn Párizsban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezĂ©rigazgatĂłjának egykori kabinetfõnökĂ©t a francia államot megkárosĂtĂł kártĂ©rĂtĂ©si ĂĽgyben.
    StĂ©phane Richard, az Orange állami távközlĂ©si vállalat jelenlegi elnöke 2007 Ă©s 2011 között dolgozott kabinetfõnökkĂ©nt a francia gazdasági minisztĂ©riumban, amelynek vezetõje akkor a jelenlegi IMF-vezĂ©r volt. Lagarde 2007-ben egy magánbĂrĂłságot bĂzott meg azzal, hogy megegyezĂ©ssel zárja le a Bernard Tapie ĂĽzletember Ă©s az állam között Ă©vek Ăłta hĂşzĂłdĂł vitás adĂłssági ĂĽgyet. Az adĂłsságrendezĂ©sre lĂ©trehozott konzorcium volt vezetõjĂ©t, Jean-Francois Rocchit is õrizetbe vettĂ©k hĂ©tfõn. A nyomozĂłk mindkĂ©t fĂ©rfitĂłl azt szeretnĂ©k megtudni, hogy mi volt a tárca Ă©s az elnöki hivatal szerepe Ă©s felelõssĂ©ge Lagarde döntĂ©sĂ©ben.     Tapie 1993-1994-ben eladta az Adidas sportszergyártĂł cĂ©get egy, az akkor mĂ©g állami tulajdonĂş CrĂ©dit Lyonnais bank által irányĂtott állami vállalkozásnak. Az adásvĂ©tel a cĂ©g Ă©rtĂ©ke miatt Ă©veken át tartĂł pereskedĂ©sbe fordult a kĂ©t fĂ©l között. A bĂrĂłsági döntĂ©s alapján az állam vĂ©gĂĽl, 2008-ban 403 milliĂł eurĂł kártĂ©rĂtĂ©st fizetett Tapie-nak. Az ĂĽgyben hamisĂtásban valĂł bĂ»nrĂ©szessĂ©g Ă©s hĂ»tlen kezelĂ©s gyanĂşjával indult eljárás. A francia államot feltehetõen megkárosĂtĂł kártĂ©rĂtĂ©si ĂĽgynek a jogi fõszereplõjĂ©t májusban bĂ»nszövetkezetben elkövetett csalás gyanĂşjával vád alá helyeztĂ©k azĂ©rt, mert eltitkolta: Tapie-hoz Ă©s ĂĽgyvĂ©djĂ©hez rĂ©gĂłta szemĂ©lyes kapcsolat fĂ»zte, azaz a pártatlansága nem volt garantált a döntĂ©s meghozatalakor.     StĂ©phane Richard korábban már nyilvánosan elmondta: nem kapott utasĂtást az elnöki hivatalbĂłl Ă©s politikai nyomásgyakorlás sem törtĂ©nt annak Ă©rdekĂ©ben, hogy magánbĂrĂłsághoz forduljon a gazdasági tárca. Azt viszont nem tagadta, hogy a döntĂ©srõl az ElysĂ©e-palotában is törtĂ©nt egyeztetĂ©s, s azt az elnöki hivatal fõtitkára, Nicolas Sarkozy akkor államfõ jobbkeze, Claude GuĂ©ant, kĂ©sõbbi belĂĽgyminiszter hagyta jĂłvá. A Le Canard EnchainĂ© cĂmĂ», jĂłl Ă©rtesĂĽlt szatirikus hetilap szerint viszont Richard megerõsĂtette, hogy GuĂ©ant adott utasĂtást neki Ă©s Jean-Francois Rocchinak 2007-ben arra, hogyan kell az ĂĽgyet lezárni.     A döntĂ©sĂ©rt 2008 Ăłta Christine Lagarde magára vállalja a felelõssĂ©get, azt állĂtva, hogy saját hatáskörben fordult magánbĂrĂłsághoz. Meghallgatását követõen Lagarde-ot a bĂrĂłság az egyszerĂ» tanĂş Ă©s a gyanĂşsĂtott közötti "jogi kĂ©pviselõvel rendelkezõ tanĂş" státuszába helyezte, amivel az IMF-vezĂ©r egyelõre elkerĂĽlte a vádemelĂ©st.
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!