(MTI) - Az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös fellépésrõl állapodtak meg szombati angliai értekezletükön a világgazdaság teljesítményének hozzávetõleg a felét adó hét vezetõ ipari hatalom (G7) pénzügyminiszterei és jegybanki vezetõi.
A London közelében, Aylesbury kisvárosban tartott informális ülésen - amelyen a vendéglátó Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán pénzügyi vezetõi vettek részt - megállapodtak abban is, hogy a jövõbeni bankválságokat nem lehet az adófizetõk költségére megoldani.
George Osborne brit pénzügyminiszter az ülést záró szombat délutáni sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a globális pénzügyi válság öt évének tapasztalatai alapján nem tartható fenn az az elv, amely szerint vannak bankok, amelyek túl nagyok ahhoz, semhogy az állam hagyja õket elbukni. Osborne hozzátette, hogy ezt az alapelvet globálisan összehangolt módon kell érvényesíteni, "a befejezetlen bankreform-folyamat kiteljesítésével".
Az adóelkerülés elleni fellépésrõl a brit pénzügyminiszter kijelentette: a G7-csoport álláspontja szerint minden országnak részt kell vennie a jövedelmek kimenekítésére szolgáló adómenedékek felszámolásában. Osborne azt is hozzátette, hogy a brit kormány ebben az ügyben "keményen fellép" még a Korona függõ területeivel és egyéb brit tengerentúli területekkel szemben is.
A Financial Times e héten közölt értesülése szerint az Európai Unió is határozott fellépésre szánta el magát az adóelkerülés ellen: Brüsszel a 27 EU-tagállam mindegyikét kötelezné az egyéni befektetési jövedelmekrõl és tõkenyereségekrõl szóló bizalmas adatok kiszolgáltatására.
Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelõs tagja a londoni gazdasági napilapnak elmondta: "hónapokon belül" elõterjeszti reformjavaslatát, amely a tagállamok adóhatóságait a tõkenyereséggel, az osztalékokkal és a jogdíjakkal kapcsolatos banki adatok automatikus megosztására kötelezné.
A szombati angliai G7-értekezleten az elõzetes várakozásokkal ellentétben nem került tételesen napirendre, hogy a nagy gazdaságok jegybankjainak az eddigi monetáris ösztönzõkön túl további lépéseket kellene tenniük a gazdaságélénkítés érdekében. Mario Draghi, az euróövezeti jegybank (EKB) elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: teljesen egyértelmû, hogy az összes nagy jegybank már eddig is igen sok gazdaságösztönzõ intézkedést tett, és a G7-értekezleten ezt el is ismerték.
Az ülés elõtt George Osborne még azt mondta, a Hetek pénzügyi vezetõi áttekintik a rendezvényen, hogy a jegybankok a "monetáris aktivizmus" milyen további eszközeit vethetik be a gazdasági növekedés gyorsítására.
A brit pénzügyminiszter már korábban meghirdette Nagy-Britannia esetében a "monetáris aktivizmus" politikáját. Osborne az idei brit pénzügyi év költségvetési tervezetet elõterjesztõ felszólalásában közölte, hogy a kormány által a Bank of England - a brit jegybank - számára meghatározott, 2 százalékos éves inflációs cél tartását elõíró inflációkövetési mandátum fennmarad, ugyanakkor kiegészül azzal, hogy a jegybanknak a jövõben az inflációs cél mellett a gazdasági növekedésre is összpontosítania kell.
Osborne akkori megfogalmazása szerint a kormány új gazdasági programja "a monetáris aktivizmust ötvözi a költségvetési felelõsséggel".
A Bank of England mindazonáltal már eddig is 375 milliárd font (130 ezer milliárd forint) pótlólagos likviditást juttatott a brit reálgazdaságba 2009-ben kezdett példátlan ívû mennyiségi enyhítési ciklusa keretében. Londoni elemzõi várakozások szerint a jegybank az idén még további likviditásinjekcióban részesítheti a brit gazdaságot, ha annak növekedési üteme nem gyorsul érzékelhetõen a jelenlegi, stagnáláshoz közeli szintrõl.
Az angliai G7-értekezlet elõtt ugyanakkor a Hetek több vezetõ pénzügyi illetékese is aggályainak adott hangot a reálgazdaságokba kizúduló jegybanki likviditás járulékos problémái miatt.
Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve elnöke a minap egy üzleti fórumon felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a laza monetáris politikai környezetben a magasabb hozamok felé irányuló tõkeáramlások és az eltúlzott kockázatvállalás következménye ismét árfolyambuborékok kialakulása lehet.
A hozamkereséssel járó kockázatvállalás mértékét illusztrálja, hogy az elmúlt kereskedési héten a spekulatív - vagyis nem befektetési ajánlású - besorolással ellátott amerikai vállalati adósság átlaghozama rekordmélységbe, 5 százalék alá csökkent, jóllehet a pénzügyi válság elõtt, 2007-ben még a globális adóskockázati megítélés szempontjából alapmércének tekintett amerikai kincstárjegy hozama is magasabb volt ennél a szintnél.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!