(MTI) - Magyarországon nagyon sok remek teljesítmény születik a hétköznapokban, amit észre kell venni - jelentette ki a köztársasági elnök a hivatalba lépése óta eltelt egy évet értékelve. Áder János az MTVA-nak és a TV2-nek adott közös interjúban megismételte, alkotmányjogilag lehetetlennek látta, hogy ne írja alá az alaptörvény negyedik módosítását, az idei év legnagyobb kihívásának pedig a budapesti vízügyi ENSZ-világkonferencia megszervezését nevezte, amelyen várhatóan a világszervezet fõtitkára is részt vesz.
Áder János a vasárnap este adásba került nyilatkozatában kijelentette, az elmúlt egy évben igyekezett hû maradni ahhoz, amit a beiktatási beszédében mondott, vagyis nem elfeledkezni a hétköznapok sokszor olimpiai bajnokokéhoz és Nobel-díjas tudósokéhoz mérhetõ heroikus teljesítményeirõl. "Vegyük észre a hétköznapok teljesítményét, hogy Magyarországon nagyon sok remek teljesítmény születik!" - hangsúlyozta.
A köztársasági elnök felidézte, a Tolna megyei Belecskán tett látogatását, ahol saját kezûleg is besegített azoknak a helyi munkanélkülieknek, akik az önkormányzat segítségével önerõbõl, mezõgazdasági munkából segítettek magukon. Mint mondta, azért támogatta ezt a kezdeményezést, mert az ott élõk példaként szolgálhatnak sok más, nehéz helyzetben élõ településnek.
Az államfõ korábbi szavait megerõsítve ezúttal is eddigi politikai pályafutása legnehezebb döntésének nevezte az államfõi tisztség elvállalását. Megjegyezte, sokak szemében hátrány volt korábbi pártpolitikai elkötelezettsége, ezzel szemben õ elõnyként tekint huszonöt éves belpolitikai múltjára, azáltal ugyanis olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket mostani tárgyalásain is hasznosítani tud.
A kezdetektõl fogva "nem árultam zsákbamacskát" - fogalmazott, hozzátéve: hivatalba lépésekor megígérte, kitölti az államfõi tisztséggel járó alkotmányos kereteket, és azokon nem lép túl. Szerinte ez mondható el az alaptörvény negyedik módosítására is, amelyrõl - egy közlekedési hasonlattal élve - azt mondta, az alkotmány egyértelmû piros lámpát mutatott neki, ki kellett hirdetnie az Országgyûlés által elfogadott változtatásokat. Felidézte, sok alkotmányjogásznak kikérte a véleményét, elolvasta a hozzá eljutatott összes észrevételt és végül arra jutott: "a helyzet olyan egyszerû, mint ahogy nem szabad átmenni a piros lámpán".
A mûsorvezetõk kérdésére hozzátette, az övével ellentétes véleményt megfogalmazó Sólyom László korábbi köztársasági elnökkel nem beszélt a kérdésrõl. Megjegyezte továbbá azt is, az alaptörvény-módosítás elõtt elmondott televíziós interjújában, azért fogalmazott úgy, alá kell írnia a változtatásokat függetlenül attól, az tetszik-e neki, vagy sem, hogy ezzel is rávilágítson, alkotmányjogi kérdésrõl és nem hitvitáról van szó.
Magyarország és az Európai Unió közötti vitákról szólva azt mondta, brüsszeli tapasztalatai alapján állíthatja, az európai parlamenti képviselõk helyi értékén kezelik ezt a kérdést, vagyis nem a magyar demokrácia helyzetével kelnek és fekszenek. Hangsúlyozta, az európai vitákra nem darázsfészekként, sokkal inkább lehetõségként kell tekinteni, ahol Magyarországnak el kell magyaráznia, hogyan kell értelmezni a magyar alkotmányos és gazdasági helyzetet és abban miként tud segíteni Brüsszel. Áder János tájékoztatása szerint hivatalában töltött egy éve alatt kritikát nem, csak kérdéseket kapott a témában tárgyalásai alatt. Sikeres példaként említette ugyanakkor az uniós költségvetés és a fejlesztési források elosztásának ügyét.
A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárással összefüggésben az államfõ azt mondta, az Európai Unió nem csak Magyarországgal szemben alkalmaz kettõs mércét, ennek részleteit azonban nem fejtette ki.
Elmondta, nem volt konfliktusa a kormánypártokkal, sõt még csak jelzéseket sem kapott tõlük az ellenzék által üdvözölt döntései miatt, így például a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldött törvényjavaslatok miatt.
Áder János rosszízû vitának nevezte ugyanakkor az elnöki kegyelem intézményének statisztikai szemléletû megítélését, ugyanis szerinte minden egyes kérelem mögött egyéni élethelyzetek vannak. Példaként említette annak a halálos közúti balesetet okozó fiatal férfinak az esetét, aki azt követõen kapott kegyelmet, hogy sikertelen öngyilkossági kísérlete során mindkét karját elvesztette. Kell-e annak az embernek börtönbe vonulnia, aki ennél nyilvánvalóan nagyobb büntetést szabott ki magára? - kérdezte az államfõ, aki beszélt arról is, miért utasította el a Geréb Ágnes ellen indított büntetõeljárás felfüggesztésére vonatkozó kegyelmi eljárást. A független bíróság lehet a kizárólagos fórum annak eldöntésére, hogy valaki elkövetett-e egy bûncselekményt, vagy sem - mondta, hozzátéve, a jogerõs döntés után érdemes visszatérni arra, hogy Geréb Ágnes kaphat-e elnöki kegyelmet.
A köztársasági elnök magánéletérõl megjegyezte, továbbra is szokott horgászni, nyaranta pedig baráti társaságával evezni járnak, ez idõ alatt pedig sátorban alszanak és bográcsban fõznek maguknak.
Áder János az idei év legnagyobb kihívásának nevezte az október elejére tervezett budapesti ENSZ-világkonferenciát, amelynek témája elsõsorban a vízbiztonság és -hasznosítás, valamint édesvizeink megóvása lesz, a rendezvényre várhatóan Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár is ellátogat.
Az Országgyûlés 2012. május 2-án választotta köztársasági elnökké Áder Jánost, aki május 10-én lépett hivatalba.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!