Az egészségügyi szakellátási törvényt sok szakember és az orvoskamara is vitatja. Sarkalatos kérdés a szakmai felelõsségbiztosítás. A kórházi munka biztosítását éppen egy éve mondta fel az egyik nagy biztosító társaság. A károk összege meghaladta a díjbevételek összegét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig nem sietett átvenni a kórházaktól a felelõsségbiztosítás terheit. A vita ma is tart. Vélhetõen az ostor a kórházi orvosokon fog csattanni. Ettõl fél legalább is az orvosi kamara. Akkor pedig a Mikola István által a szabadfoglalkozású orvos bevételének, költségleírásból prognosztizált 30 %-os növekedését, alighanem a biztosítási díj emészti majd fel. Nem nehéz megjósolni, hogy a magánrendelések – ahol nem végeznek többnyire mûtéteket - biztosításáért fizetett 60-80 ezer forintos éves felelõsségbiztosítási díj a többszörösére emelkedhet, ha a kórházi mûtétes munka jelenti majd a kockázat tárgyát. Az is tény, hogy a magyar ár-és bérrendszerbe a biztosítási költségek teljességgel nem épültek még be. Sokszor az adószabályok sem kedveznek a biztosításnak. Nem kevésbé problematikus a társadalom alacsony színtû biztosítási kultúrája. Ma nagy a nyomás abba az irányba, hogy „a piaci biztosítók” kezébõl vegyék ki az orvosi felelõsségbiztosítást. Vagyis e piacellenes megoldásnak is van lehetõsége még hazánkban. Az a valószínû, hogy a kialakuló bírói gyakorlat lesz a perdöntõ a kérdésben. Ma azonban még a tét az, hogy a felelõsségbiztosítás díját kire hárítsák át, ha a törvényt majd végrehajtják.