(MTI) - Az EurĂłpai Parlament (EP) által csĂĽtörtökön Strasbourgban elfogadott Ă©rtĂ©kelĂ©s szerint Horvátország kĂ©szen áll a jĂşlius elsejei uniĂłs csatlakozásra, mĂg SzerbiárĂłl, MontenegrĂłrĂłl Ă©s KoszovĂłrĂłl azt állapĂtották meg, hogy az integráciĂł Ă©rdekĂ©ben további belsõ reformokra, valamint a szomszĂ©dokkal valĂł viszony javĂtására van szĂĽksĂ©g.
    Az EP felszĂłlĂtotta a horvát csatlakozási szerzõdĂ©st eddig mĂ©g nem ratifikálĂł kĂ©t EU-országot - Dániát Ă©s NĂ©metországot -, hogy az elmaradást mielõbb pĂłtolja.
    Horvátország lesz az EU huszonnyolcadik tagja.
    Az EurĂłpai Parlament azt kĂ©rte a tagállamoktĂłl, hogy a horvát állampolgárokkal szemben csak "szĂĽksĂ©g esetĂ©n" alkalmazzák a szemĂ©lyek szabad mozgását korlátozĂł átmeneti intĂ©zkedĂ©seket. A korábbi bõvĂtĂ©sek tapasztalata ugyanis a kĂ©pviselõk szerint az, hogy a munkaerõ-piaci hozzáfĂ©rĂ©s korlátozása károsnak bizonyult az azt alkalmazĂł országok számára.
    Szerbiát, MontenegrĂłt Ă©s KoszovĂłt illetõen az EP elsõsorban a korrupciĂł Ă©s a szervezett bĂ»nözĂ©s elleni harc, az igazságszolgáltatás Ă©s a mĂ©dia fĂĽggetlensĂ©gĂ©nek Ă©rvĂ©nyesĂtĂ©se, illetve az egyĂ©b alapvetõ jogok biztosĂtása terĂ©n tart szĂĽksĂ©gesnek további reformokat.
    Az EP-ben úgy vélik: Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásai ideális esetben már idén júniusban elkezdõdhetnének. A képviselõk szerint a szerb és a koszovói civil társadalmat jobban be kell vonni a Belgrád és Pristina közötti egyeztetésbe.
    Schöpflin György fideszes EP-képviselõ, a Szerbiáról elfogadott állásfoglalás néppárti "árnyék-jelentéstevõje" közleményében hangsúlyozta: a Vajdaság autonómiája ellen alkalmazott politikai és jogi eszközök "kiemelt aggodalomra adnak okot", Szerbiának "a szélesebb decentralizáció irányába mutató demokratikus normákat kell elfogadnia, nem pedig azok ellenkezõjét".
    A szintĂ©n fideszes Gál Kinga örömmel nyugtázta, hogy a vajdasági magyarokra vonatkozĂł konkrĂ©t utalások is bekerĂĽltek az elfogadott EP-állásfoglalás szövegbe, Ăgy pĂ©ldául emlĂtĂ©st kapott a Vajdaság AutonĂłm Tartomány jogállása megerõsĂtĂ©sĂ©nek Ă©s finanszĂrozásának megoldatlan kĂ©rdĂ©se, továbbá az államigazgatásban, az igazságszolgáltatásban Ă©s a rendõrsĂ©gnĂ©l valĂł kisebbsĂ©gi jelenlĂ©t szĂĽksĂ©gessĂ©ge, a minõsĂ©gi anyanyelvi oktatás biztosĂtása, illetve a nemzeti tanácsok pĂ©nzĂĽgyi támogatása.
    Az állásfoglalásrĂłl folytatott EP-vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegáciĂłjának vezetõje nagyon fontosnak nevezte, hogy a dokumentum jelzi a szerb kormánypártok számára: fel kell lĂ©pniĂĽk a nagyszerb nacionalizmussal, az etnikai alapĂş atrocitásokkal, Ăgy a magyarverĂ©sekkel szemben is.
    "TartĂłs megoldást kell találni az Ă©szak-koszovĂłi Ă©s a szĂłrványban Ă©lõ dĂ©l-koszovĂłi szerbek számára is. Románia Ă©s Szlovákia pĂ©ldája bizonyĂtja, hogy amennyiben az autonĂłmia nem elĂ©g szĂ©les körĂ», nincsenek törvĂ©nyi garanciák Ă©s nincsen nemzetközi ellenõrzĂ©s, bármikor visszarendezõdĂ©s következhet be a kisebbsĂ©gi jogok terĂ©n" - figyelmeztetett Tabajdi.
    A szintén szocialista Göncz Kinga egyebek közt arról szólt: a háború örökségével való szembenézés jó példája az a civil szervezetekbõl álló regionális hálózat, amely feladatul tûzte ki, hogy összegyûjti a tényeket a délszláv háborúk idején elkövetett háborús bûnökrõl és emberi jogi sérelmekrõl.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!