(MTI) - A nagy jegybankok közĂĽl már csak egy, az EurĂłpai Központi Bank (EKB) nem lĂ©ptetett Ă©letbe monetáris lazĂtĂł programot, miközben társai, a Fed, a Bank of Japan Ă©s a Bank of England a botladozĂł gazdaság fellendĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben sorban egymás után a monetáris enyhĂtĂ©s Ăştjára lĂ©ptek - Ărja a Bloomberg ĂĽzleti hĂrportál.
    A Bank of Japan két százalékra emelte inflációs célját és havi 7,5 ezer milliárd jen összegben vásárol kötvényeket. A Fed december óta havi 85 milliárd dollár értékben vásárol kincstárjegyeket. A brit kincstár lehetõvé tette, hogy a Bank of England átmenetileg átlépje az inflációs küszöböt.
    Eközben az EKB változatlanul hagyta alapkamatát legutóbbi kamatdöntõ ülésén és jelezte, hogy a jövõben is csak akkor fog csökkenteni, ha rosszabbra fordulnak a dolgok. Ráadásul lehetõvé tette, hogy a monetáris bázis 60 milliárd euróval csökkenjen az elmúlt hónapban, holott az euróövezet minden más nagy gazdasági egységnél jobban rá lenne szorulva a monetáris ösztönzésre.
    EurĂłpa problĂ©mája általában "szuverĂ©n adĂłsságszolgálati válságkĂ©nt" fogalmazĂłdik meg. Az viszont, hogy a munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g 12 százalĂ©kos Ă©s tovább növekszik, az nem az államadĂłsság mĂ©rtĂ©kĂ©nek, hanem az elhibázott makrogazdasági politikának tudhatĂł be. EurĂłpa problĂ©mája valĂłjában az aggregát kereslet csökkenĂ©se. A szĂ©lsõsĂ©gesen alacsony növekedĂ©si ĂĽtem pedig megakadályozza, hogy az árakat Ă©s a bĂ©reket magasabb termelĂ©st Ă©s foglalkoztatást lehetõvĂ© tĂ©võ szintre lehessen beállĂtani.
    A pĂ©nzmennyisĂ©g-növekedĂ©s krĂzis elõtti ĂĽteme megtört annak ellenĂ©re is, hogy az EKB Ă©vi 4,5 százalĂ©kos M3 (szĂ©lesebb Ă©rtelemben vett pĂ©nzmennyisĂ©g) növekedĂ©si cĂ©lt tĂ»zött ki. NĂ©metország leszámĂtásával az M3 az euróövezetben öt teljes Ă©ven keresztĂĽl egyáltalán nem növekedett. Az infláciĂłs várakozások a perifĂ©rián visszaesetek, Görögország pedig az EKB standard mĂ©rcĂ©je, a harmonizált fogyasztĂłi árindex tekintetĂ©ben egyenesen defláciĂłs szakasz felĂ© tart. A nominális jövedelem alakulása messze elmarad a krĂzis elõtti növekedĂ©si pályátĂłl. Az euróövezet nominális GDP-növekedĂ©se (NGDP) pedig, ami a recessziĂł elõtt mĂ©g átlagosan nĂ©gy százalĂ©k volt, mostanra egy százalĂ©k alá esett.
    EurĂłpa adĂłsságproblĂ©máját a makrogazdaság "fĂ©lrekezelĂ©se" csak tovább sĂşlyosbĂtotta. A csökkenõ gazdasági teljesĂtmĂ©ny rontja ugyanis a szuverĂ©n adĂłsságszolgálat fenntarthatĂłságát. Az ebbõl következõ kötvĂ©ny-kibocsátási nehĂ©zsĂ©gek pedig megszorĂtásokra kĂ©nyszerĂtik az eurĂłpai kormányokat, ami csak tovább sĂşlyosbĂtja a recessziĂłt.
    A leginkább eladĂłsodott országok - Görögország, ĂŤrország, Olaszország, Portugália Ă©s Spanyolország NGDP-növekedĂ©si pályája legalább tĂz százalĂ©kponttal marad el a krĂzis elõtti trendvonaltĂłl. Nem nehĂ©z belátni, miĂ©rt jelent ez gondot az adĂłsságtörlesztĂ©s szempontjábĂłl: ha a gazdaság egy tizedĂ©vel teljesĂt gyengĂ©bben, mint amire öt Ă©vvel korábban számĂtani lehetett, akkor az adĂłsság mĂ©rtĂ©ke is meghaladja a tervezett szintet.
    Az EKB tĂ©tlensĂ©ge nem magyarázhatĂł sem hatásköri korlátokkal, sem az alkalmazhatĂł eszközök hiányával. Lenne ugyanis egy, az EKB mandátumával teljes mĂ©rtĂ©kben összeegyeztethetõ megoldás: a Fed által alkalmazotthoz hasonlĂł "Evans-szabály", ami lehetõvĂ© teszi kötvĂ©nyek vásárlását Ă©s zĂ©rĂł-közeli alapkamat alkalmazását mindaddig, amĂg az infláciĂł 2 százalĂ©k alatt marad, megáll a munkanĂ©lkĂĽliek számának növekedĂ©se Ă©s 10 százalĂ©k alá csökken a munkanĂ©lkĂĽlisĂ©gi ráta - Ărja a Bloomberg ĂĽzleti hĂrportálon közzĂ©tett cikkĂ©ben Evan Soltas.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!