Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Vízilabda ob I - Molnár Tamásék Diapolo Szeged VE néven folytatják
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Színházi világnapi programok Szegeden
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leválthatĂł
Magazin
Uccai dumák
Kapcsolati zûr
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Új modellt állít csatarendbe a Caterham
EU EU
Magára maradt az EKB
MTI   2013 April 17, Wednesday  

A nagy jegybankok közül már csak egy, az Európai Központi Bank (EKB) nem léptetett életbe monetáris lazító programot.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
(MTI) - A nagy jegybankok közül már csak egy, az Európai Központi Bank (EKB) nem léptetett életbe monetáris lazító programot, miközben társai, a Fed, a Bank of Japan és a Bank of England a botladozó gazdaság fellendítése érdekében sorban egymás után a monetáris enyhítés útjára léptek - írja a Bloomberg üzleti hírportál.

    A Bank of Japan két százalékra emelte inflációs célját és havi 7,5 ezer milliárd jen összegben vásárol kötvényeket. A Fed december óta havi 85 milliárd dollár értékben vásárol kincstárjegyeket. A brit kincstár lehetõvé tette, hogy a Bank of England átmenetileg átlépje az inflációs küszöböt.
    Eközben az EKB változatlanul hagyta alapkamatát legutóbbi kamatdöntõ ülésén és jelezte, hogy a jövõben is csak akkor fog csökkenteni, ha rosszabbra fordulnak a dolgok. Ráadásul lehetõvé tette, hogy a monetáris bázis 60 milliárd euróval csökkenjen az elmúlt hónapban, holott az euróövezet minden más nagy gazdasági egységnél jobban rá lenne szorulva a monetáris ösztönzésre.
    Európa problémája általában "szuverén adósságszolgálati válságként" fogalmazódik meg. Az viszont, hogy a munkanélküliség 12 százalékos és tovább növekszik, az nem az államadósság mértékének, hanem az elhibázott makrogazdasági politikának tudható be. Európa problémája valójában az aggregát kereslet csökkenése. A szélsõségesen alacsony növekedési ütem pedig megakadályozza, hogy az árakat és a béreket magasabb termelést és foglalkoztatást lehetõvé tévõ szintre lehessen beállítani.
    A pénzmennyiség-növekedés krízis elõtti üteme megtört annak ellenére is, hogy az EKB évi 4,5 százalékos M3 (szélesebb értelemben vett pénzmennyiség) növekedési célt tûzött ki. Németország leszámításával az M3 az euróövezetben öt teljes éven keresztül egyáltalán nem növekedett. Az inflációs várakozások a periférián visszaesetek, Görögország pedig az EKB standard mércéje, a harmonizált fogyasztói árindex tekintetében egyenesen deflációs szakasz felé tart. A nominális jövedelem alakulása messze elmarad a krízis elõtti növekedési pályától. Az euróövezet nominális GDP-növekedése (NGDP) pedig, ami a recesszió elõtt még átlagosan négy százalék volt, mostanra egy százalék alá esett.
    Európa adósságproblémáját a makrogazdaság "félrekezelése" csak tovább súlyosbította. A csökkenõ gazdasági teljesítmény rontja ugyanis a szuverén adósságszolgálat fenntarthatóságát. Az ebbõl következõ kötvény-kibocsátási nehézségek pedig megszorításokra kényszerítik az európai kormányokat, ami csak tovább súlyosbítja a recessziót.
    A leginkább eladósodott országok - Görögország, Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország NGDP-növekedési pályája legalább tíz százalékponttal marad el a krízis elõtti trendvonaltól. Nem nehéz belátni, miért jelent ez gondot az adósságtörlesztés szempontjából: ha a gazdaság egy tizedével teljesít gyengébben, mint amire öt évvel korábban számítani lehetett, akkor az adósság mértéke is meghaladja a tervezett szintet.
    Az EKB tétlensége nem magyarázható sem hatásköri korlátokkal, sem az alkalmazható eszközök hiányával. Lenne ugyanis egy, az EKB mandátumával teljes mértékben összeegyeztethetõ megoldás: a Fed által alkalmazotthoz hasonló "Evans-szabály", ami lehetõvé teszi kötvények vásárlását és zéró-közeli alapkamat alkalmazását mindaddig, amíg az infláció 2 százalék alatt marad, megáll a munkanélküliek számának növekedése és 10 százalék alá csökken a munkanélküliségi ráta - írja a Bloomberg üzleti hírportálon közzétett cikkében Evan Soltas.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player