(MTI) - IsmĂ©t az alapjogok magyarországi helyzetĂ©vel foglalkozik az EurĂłpai Parlament illetĂ©kes szakbizottsága hĂ©tfõ dĂ©lután, amikor a Rui Tavares portugál zöldpárti kĂ©pviselõ által kĂ©szĂtett ötödik, fõleg az alaptörvĂ©ny negyedik mĂłdosĂtásával foglalkozĂł Ăşgynevezett munkadokumentum kerĂĽl napirendre.
Az irat Ă©rtĂ©kelĂ©se szerint a "csak" egyĂ©ves alkotmányhoz februárban 9 oldal terjedelmĂ», 22 pontos mĂłdosĂtást terjesztettek elõ egyĂ©ni kĂ©pviselõi indĂtvány formájában, majd azt el is fogadták, annak dacára, hogy az EurĂłpa Tanács (ET) fõtitkára a voksolás elhalasztását kĂ©rte annak Ă©rdekĂ©ben, hogy a Velencei Bizottság - az ET jogi tanácsadĂł testĂĽlete - Ă©rtĂ©kelni tudja a mĂłdosĂtásokat.
  Â
Az alkotmánymĂłdosĂtás cĂ©lja a dokumentum szerint, hogy - a választási regisztráciĂł kivĂ©telĂ©vel - az alaptörvĂ©nybe emelje azokat az átmeneti rendelkezĂ©seket, amelyeket azĂ©rt semmisĂtett meg az alkotmánybĂrĂłság, mert nem átmenetiek. Az irat ismerteti, hogy az alkotmánybĂrĂłság felszĂłlĂtotta a törvĂ©nyhozást, hogy ha ezeket a kĂ©rdĂ©seket mĂ©gis szabályozni Ăłhajtja, akkor vizsgálja meg, hogy azt milyen jogforrási szinten teszi.
  Â
"Az alkotmányos legalitásnak nemcsak eljárásjogi, formai, közjogi Ă©rvĂ©nyessĂ©gi, de tartalmi követelmĂ©nyei is vannak.(...) Adott esetben az AlkotmánybĂrĂłság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelmĂ©nyeinek, garanciáinak Ă©s Ă©rtĂ©keinek a töretlen Ă©rvĂ©nyesĂĽlĂ©sĂ©t, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja. Az alkotmányok tartalmi Ă©s eljárási mĂ©rcĂ©i Ă©s követelmĂ©nyei demokratikus jogállamban állandĂłak. A tartalmi Ă©s eljárási alkotmányos követelmĂ©nyek nem lehetnek alacsonyabbak az (Ăşj) AlaptörvĂ©ny idõszakában, mint az (elõzõ) Alkotmány idõszakában voltak. Az alkotmányos jogállam követelmĂ©nyei továbbra is Ă©s folyamatosan Ă©rvĂ©nyesĂĽlõ követelmĂ©nyek a jelenben Ă©s programok a jövõre nĂ©zve. Az alkotmányos jogállam konstans Ă©rtĂ©kek, elvek Ă©s garanciák rendszere. Az alkotmányos jogállamban egyszer már elfogadott Ă©rtĂ©kek, elvek, garanciák, követelmĂ©nyek szintjei nem csökkenhetnek, Ă©s azok Ă©rvĂ©nyesĂĽlĂ©sĂ©nek a megkövetelĂ©se sem veszĂthet szigorábĂłl" - áll a dokumentumban.
  Â
Ennek kapcsán az EP-dokumentum az alaptörvĂ©ny mostani mĂłdosĂtásábĂłl kĂ©t olyan rendelkezĂ©st emel ki, amelyek "sĂşlyos aggodalomra adnak okot". Az egyik, hogy az alkotmánybĂrĂłság a jövõben kizárĂłlag formai Ă©s eljárási szempontbĂłl vizsgálhatná az alkotmányt Ă©s mĂłdosĂtásait, azt nem ellenõrizhetnĂ©, hogy egy-egy mĂłdosĂtás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvĂ©nyhez a jövõben bármilyen tartalmĂş mĂłdosĂtás elfogadhatĂł - állapĂtja meg a Tavares által jegyzett munkadokumentum, amely szerint ezzel az alkotmánybĂrĂłság megszĂ»nik az alaptörvĂ©ny legfõbb õre lenni, mert a törvĂ©nyhozás a jövõben kedvĂ©re mĂłdosĂthatja az alkotmányt, akár az alaptörvĂ©ny rendelkezĂ©seivel ellentĂ©tesen is.
  Â
"MagátĂłl Ă©rtetõdik, hogy a hatalom ilyen eltolĂłdása a parlament javára, az alkotmánybĂrĂłság rovására, sĂşlyosan aláássa a hatalmi ágak szĂ©tválasztását Ă©s a fĂ©kek Ă©s egyensĂşlyok rendszerĂ©t" - fogalmaz az irat, amely megjegyzi, hogy a valĂłdi jogállami demokrácia nem pusztán a parlamenti többsĂ©g uralmát jelenti, mert akkor a többsĂ©g akár le is bonthatja a demokráciát. A korszerĂ» demokratikus törvĂ©nyhozĂł nem mindenhatĂł - szögezi le a dokumentum.
  Â
SĂşlyosan aggályosnak tartja a munkadokumentum azt a mĂłdosĂtást is, amely hatályon kĂvĂĽl helyezi az alkotmánybĂrĂłság korábbi határozatait. Ezzel a dokumentum szerint a mĂłdosĂtás 20 Ă©v alkotmányjogi gyakorlatát törli el annak dacára, hogy annak joghatása nem változik. A dokumentum szerint ez a mĂłdosĂtás az alaptörvĂ©nnyel is szembemegy, mert az kimondja, hogy az alaptörvĂ©nyt a törtĂ©neti alkotmányos vĂvmányokkal összhangban kell Ă©rtelmezni, az Ab határozatait pedig ilyen vĂvmánynak tekinti.
  Â
Az alaptörvĂ©ny negyedik mĂłdosĂtása a dokumentum szerint ezenkĂvĂĽl több alapvetõ jogot szĂ»kĂt; pĂ©ldául a szĂłlásszabadságot, amely nem terjedhet ki többek között a magyar nemzet mĂ©ltĂłságának megsĂ©rtĂ©sĂ©re, a "magyar nemzet" fogalma ugyanakkor jogilag nem elĂ©gsĂ©gesen körĂĽlhatárolt.
  Â
Az iratban Tavares megjegyzi, hogy az alkotmánybĂrĂłság korábban alkotmányellenesnek találta a felsõoktatásban állami finanszĂrozással tanulĂłk szabad mozgásának korlátozását Ă©s a hajlĂ©ktalanság bĂĽntethetõsĂ©gĂ©t, a mostani mĂłdosĂtás után viszont az alaptörvĂ©ny lehetõsĂ©get ad ilyen jogszabályok megalkotására. Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelĂ©se önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvĂ©ny negyedik mĂłdosĂtása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatĂłságok állĂtják. Tavares szĂł szerint idĂ©zi SĂłlyom LászlĂłnak a NĂ©pszabadság hasábjain megjelent Ărását, amelyben az Ab egykori elnöke, a volt államfõ Ăşgy fogalmaz: "ami törtĂ©nik, valĂłjában nem alkotmánymĂłdosĂtás, hanem egy más identitásĂş, Ăşj alkotmány lopakodĂł bevezetĂ©sĂ©vel Ă©r fel".
  Â
Tavares a dokumentumban tudatja: a munkában a politikai paletta több pártja is rĂ©szt vett, Ă©s a magyar hatĂłságok Ă©szrevĂ©teleit is figyelembe vettĂ©k. Az irat ismerteti az uniĂłs szerzõdĂ©sben foglalt alapĂ©rtĂ©keket, amelyekrõl megállapĂtja, hogy nemcsak az EU-tagság elõfeltĂ©telei, de ahhoz is elengedhetetlenek, hogy egy tagállam megtartsa elõjogait. Tavares emlĂ©keztet, hogy a szerzõdĂ©s 7. cikkelye lehetõsĂ©get ad arra, hogy ezen Ă©rtĂ©kek sĂşlyos Ă©s tartĂłs megsĂ©rtĂ©se esetĂ©n az adott tagállam tagságbĂłl fakadĂł jogait felfĂĽggesszĂ©k.
  Â
Az EP-jelentĂ©stevõ "antiszemita Ă©s romaellenes megnyilatkozásokrĂłl" is emlĂtĂ©st tesz, amelyek szerinte - az "állami ĂşjságĂrĂłdĂj odaĂtĂ©lĂ©sĂ©vel" egyĂĽtt - "sĂşlyos aggodalomra adnak okot" a rasszizmus Ă©s az intolerancia magyarországi helyzetĂ©vel kapcsolatban.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!