Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leválthatĂł
Elindult az utastájékoztató-rendszer tesztüzeme a szegedi megállókban
Magazin
Uccai dumák
Ma már tudom, szeretnék olyan lenni
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Példátlan, 27,5 millió dolláros áron cserélt gazdát egy Ferrari Kaliforniában
EU EU
Hétfõn újra Magyarországgal foglalkozik az Európai Parlament alapjogi bizottsága
MTI   2013 April 07, Sunday  

Ismét az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozik az Európai Parlament illetékes szakbizottsága hétfõ délután.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
(MTI) - Ismét az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozik az Európai Parlament illetékes szakbizottsága hétfõ délután, amikor a Rui Tavares portugál zöldpárti képviselõ által készített ötödik, fõleg az alaptörvény negyedik módosításával foglalkozó úgynevezett munkadokumentum kerül napirendre.

Az irat értékelése szerint a "csak" egyéves alkotmányhoz februárban 9 oldal terjedelmû, 22 pontos módosítást terjesztettek elõ egyéni képviselõi indítvány formájában, majd azt el is fogadták, annak dacára, hogy az Európa Tanács (ET) fõtitkára a voksolás elhalasztását kérte annak érdekében, hogy a Velencei Bizottság - az ET jogi tanácsadó testülete - értékelni tudja a módosításokat.
   
Az alkotmánymódosítás célja a dokumentum szerint, hogy - a választási regisztráció kivételével - az alaptörvénybe emelje azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyeket azért semmisített meg az alkotmánybíróság, mert nem átmenetiek. Az irat ismerteti, hogy az alkotmánybíróság felszólította a törvényhozást, hogy ha ezeket a kérdéseket mégis szabályozni óhajtja, akkor vizsgálja meg, hogy azt milyen jogforrási szinten teszi.
   
"Az alkotmányos legalitásnak nemcsak eljárásjogi, formai, közjogi érvényességi, de tartalmi követelményei is vannak.(...) Adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja. Az alkotmányok tartalmi és eljárási mércéi és követelményei demokratikus jogállamban állandóak. A tartalmi és eljárási alkotmányos követelmények nem lehetnek alacsonyabbak az (új) Alaptörvény idõszakában, mint az (elõzõ) Alkotmány idõszakában voltak. Az alkotmányos jogállam követelményei továbbra is és folyamatosan érvényesülõ követelmények a jelenben és programok a jövõre nézve. Az alkotmányos jogállam konstans értékek, elvek és garanciák rendszere. Az alkotmányos jogállamban egyszer már elfogadott értékek, elvek, garanciák, követelmények szintjei nem csökkenhetnek, és azok érvényesülésének a megkövetelése sem veszíthet szigorából" - áll a dokumentumban.
   
Ennek kapcsán az EP-dokumentum az alaptörvény mostani módosításából két olyan rendelkezést emel ki, amelyek "súlyos aggodalomra adnak okot". Az egyik, hogy az alkotmánybíróság a jövõben kizárólag formai és eljárási szempontból vizsgálhatná az alkotmányt és módosításait, azt nem ellenõrizhetné, hogy egy-egy módosítás összhangban van-e az alkotmányos jogállamiság elveivel. Vagyis az alaptörvényhez a jövõben bármilyen tartalmú módosítás elfogadható - állapítja meg a Tavares által jegyzett munkadokumentum, amely szerint ezzel az alkotmánybíróság megszûnik az alaptörvény legfõbb õre lenni, mert a törvényhozás a jövõben kedvére módosíthatja az alkotmányt, akár az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétesen is.
   
"Magától értetõdik, hogy a hatalom ilyen eltolódása a parlament javára, az alkotmánybíróság rovására, súlyosan aláássa a hatalmi ágak szétválasztását és a fékek és egyensúlyok rendszerét" - fogalmaz az irat, amely megjegyzi, hogy a valódi jogállami demokrácia nem pusztán a parlamenti többség uralmát jelenti, mert akkor a többség akár le is bonthatja a demokráciát. A korszerû demokratikus törvényhozó nem mindenható - szögezi le a dokumentum.
   
Súlyosan aggályosnak tartja a munkadokumentum azt a módosítást is, amely hatályon kívül helyezi az alkotmánybíróság korábbi határozatait. Ezzel a dokumentum szerint a módosítás 20 év alkotmányjogi gyakorlatát törli el annak dacára, hogy annak joghatása nem változik. A dokumentum szerint ez a módosítás az alaptörvénnyel is szembemegy, mert az kimondja, hogy az alaptörvényt a történeti alkotmányos vívmányokkal összhangban kell értelmezni, az Ab határozatait pedig ilyen vívmánynak tekinti.
   
Az alaptörvény negyedik módosítása a dokumentum szerint ezenkívül több alapvetõ jogot szûkít; például a szólásszabadságot, amely nem terjedhet ki többek között a magyar nemzet méltóságának megsértésére, a "magyar nemzet" fogalma ugyanakkor jogilag nem elégségesen körülhatárolt.
   
Az iratban Tavares megjegyzi, hogy az alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta a felsõoktatásban állami finanszírozással tanulók szabad mozgásának korlátozását és a hajléktalanság büntethetõségét, a mostani módosítás után viszont az alaptörvény lehetõséget ad ilyen jogszabályok megalkotására. Tavares szerint a korábban alkotmányellenesnek talált szabályok alkotmányos szintre emelése önmagában cáfolja azt, hogy az alaptörvény negyedik módosítása puszta technikai formalitás volna, ahogyan azt a magyar hatóságok állítják. Tavares szó szerint idézi Sólyom Lászlónak a Népszabadság hasábjain megjelent írását, amelyben az Ab egykori elnöke, a volt államfõ úgy fogalmaz: "ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel".
   
Tavares a dokumentumban tudatja: a munkában a politikai paletta több pártja is részt vett, és a magyar hatóságok észrevételeit is figyelembe vették. Az irat ismerteti az uniós szerzõdésben foglalt alapértékeket, amelyekrõl megállapítja, hogy nemcsak az EU-tagság elõfeltételei, de ahhoz is elengedhetetlenek, hogy egy tagállam megtartsa elõjogait. Tavares emlékeztet, hogy a szerzõdés 7. cikkelye lehetõséget ad arra, hogy ezen értékek súlyos és tartós megsértése esetén az adott tagállam tagságból fakadó jogait felfüggesszék.
   
Az EP-jelentéstevõ "antiszemita és romaellenes megnyilatkozásokról" is említést tesz, amelyek szerinte - az "állami újságíródíj odaítélésével" együtt - "súlyos aggodalomra adnak okot" a rasszizmus és az intolerancia magyarországi helyzetével kapcsolatban.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player