Dacic Ês Thaci sorrendben immår nyolcadik talålkozójån - Catherine Ashton uniós kßl- Ês biztonsågpolitikai fþkÊpviselþ kÜzremÝkÜdÊsÊvel - most a legnehezebb kÊrdÊsben, az Êszak-koszovói szerbek helyzetÊt illetþen próbålnak åttÜrÊst elÊrni.
    Az albån tÜbbsÊgÝ Koszovó, Szerbia egykori tartomånya 2008-ban kiåltotta ki fßggetlensÊgÊt, amit azonban Belgråd nem ismer el.
    Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, Ês mår hivatalos tagjelÜltnek szåmít, de idþpontot mÊg nem kapott a csatlakozåsi tårgyalåsok tÊnyleges megkezdÊsÊre. Koszovó egyelþre tårsulåsi megållapodåst szeretne kÜtni az EU-val. Brßsszel az elþrelÊpÊst ahhoz a feltÊtelhez kÜti, hogy Belgråd Ês Pristina normalizålja kÊtoldalú viszonyåt.
    A 27 uniós tagország közül 22 elismeri Koszovó függetlenségét, Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia azonban nem. Mivel tehát a státuskérdésben nincs egységes uniós álláspont, Brüsszel a Belgrád-Pristina viszony rendezésének alapjaként egyelõre nem követelheti meg, hogy Szerbia ismerje el Koszovót. Így a diplomatáknak olyan megoldást kell kimunkálniuk - a politikusoknak pedig a saját hátterüket jelentõ erõkkel elfogadtatniuk -, amely megkerüli a jogállás alapvetõ kérdését, mégis megnyugtató választ talál a vitás kérdésekre.
    Ezek közt a legsúlyosabb probléma az Észak-Koszovóban regionális többséget alkotó szerbek helyzetének rendezetlensége. Az eddigi egyeztetések során odáig már eljutottak, hogy a térség négy szerb települése - Kosovska Mitrovca, Zvecan, Zubin Potok és Leposavic - önkormányzati szövetséget alakíthat majd. Az viszont egyelõre tisztázatlan, hogy mire terjedhet ki e szövetség jogköre. A koszovói albán kormányzat hírek szerint viszonylag könnyû szívvel belemenne abba, hogy a szerbek maguk intézhessék a térségben az oktatásügy, az egészségügy, valamint a területfejlesztés kérdéseit. A szerbek azonban saját fenntartású helyi rendõrséget is akarnak, valamint saját maguk kívánnák kinevezni a bírákat.
    Enver Hoxhaj koszovói kßlßgyminiszter minapi pårizsi nyilatkozata szerint Pristina szåmåra az Êszak-koszovói szerbek autonómiåja elfogadhatatlan lenne, ugyanis kezelhetetlen helyzetet eredmÊnyezne.
    Bosznia-Hercegovinåban, az egykori Jugoszlåvia egyik utódållamåban - a kÜzÜs szÜvetsÊgi ållam szÊthullåsåt kísÊrþ vÊres håború utån - olyan modellt alakítottak ki, amelyben a boszniai Szerb KÜztårsasåg valósågos ållam az ållamban, Bosznia-Hercegovina ållami mÝkÜdþkÊpessÊge pedig meglehetþsen csÜkevÊnyes. E modell "importålåsåról" a koszovói albån vezetÊs hallani sem akar.
    A szerbek ugyanakkor azt hangoztatjåk: mår Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott 2007-ben kidolgozott koszovói rendezÊsi terve is tÜbb jogkÜrt irånyzott elþ a koszovói szerbeknek, mint amennyit eddig Ashton - kÜzvetítþkÊnt - felkínålt. A szerbek szerint az eddigi brßsszeli ajånlatok "Ahtisaari mínuszkÊnt" jellemezhetþek. A Blic címÝ belgrådi lap ugyanakkor tudni vÊli, hogy Brßsszelben egyfajta "Ahtisaari plusz" ajånlatcsomagon dolgoznak, kÊszßlþdve a keddi újabb talålkozóra.
    Ashton a tervek szerint åprilis 16-ån kÊszíti el jelentÊsÊt arról, sikerßlt-e annyit elþrehaladni a szerb-koszovói viszony rendezÊsÊnek útjån, hogy indokolt lehet az EU-csatlakozåsi tårgyalåsok kezdÊsi idþpontjånak megadåsa a szerbeknek.
    Rasim Ljajic szerb miniszterelnÜk-helyettes annak az aggodalmånak adott hangot, hogy ha most nem sikerßl åttÜrÊst elÊrni, akkor Szerbia nem egy, hanem kÊt Êvre is parkoló pålyåra kerßlhet. JÜvþre ugyanis európai parlamenti vålasztåsokat tartanak, majd annak fÊnyÊben újraalakítjåk az Európai Bizottsågot, az unió kÜzponti javaslattevþ-vÊgrehajtó intÊzmÊnyÊt, Ês ekÜzben az EU-nak Ljajic szerint nem lesz ideje, energiåja Belgrådra figyelni.