(MTI) - Ma már elképzelhetõ, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Benes-dekrétumok ügyében - állítja Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter abban az interjúban, amely a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny címû cseh napilapokban jelent meg hétfõn.
A miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhetõ-e Pozsony részérõl egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: "Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyrõl van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelõ légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhetõ."
"Az interjú azt látszik igazolni, hogy a gyakori (magyar-szlovák) kormányközi találkozók meghozták a gyümölcsüket" - reagált Lajcák szavaira Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke az MTI prágai tudósítójának megküldött nyilatkozatában.
Lajcák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel.
"Ezt el tudom képzelni. A csehek Németországhoz való viszonyának, illetve a szlovákok Magyarországhoz való viszonyának ugyanazok a történelmi alapjai. Jó lenne, ha megtalálnánk a módját annak, hogy miként zárjuk le a Benes-dekrétumok ügyét Magyarországgal is. A témát pedig ráhagyhatnánk a történészekre. Mindig rossz, amikor a politikusok helyettesítik õket. Errõl is beszéltünk az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszterrel. Jó irányba haladunk" - válaszolta Lajcák.
"Az ok, amiért ragaszkodunk (Szlovákia) a Benes-dekrétumokhoz, az az, hogy számunkra ezek össze vannak kötve a második világháború eredményeinek értelmezésével. A dekrétumok megkérdõjelezése a revizionizmus kezdetét jelentené" - mondta Lajcák, arra válaszolva, miért ragaszkodik Szlovákia olyan görcsösen a Benes-dekrétumokhoz, úgy, mint a csehek, holott a szlovákok a magyarokat nem ûzték el, és szinte vagyont sem kellene nekik visszaadni.
Edvard Benes csehszlovák államfõnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart.
Berényi József úgy vélte: "Az elhangzottak alapján legalábbis megjelent az elsõ reménysugár, hogy kezelni lehet ezt az érzékeny kérdést. A külügyminiszter megengedõ hangnemben nyilatkozott arról, hogy egyezség születhetne a II. világháború utáni kitelepítésekrõl, ez egy pozitív elõrelépés."
Hozzátette: az viszont nem pozitív, ha a külügyminiszter azt mondja, hogy a Benes-dekrétumok kollektív bûnösségre vonatkozó részének eltörlése valamiféle revizionizmusnak a kezdetét jelentené.
"Nem errõl van szó. A kollektív bûnösség elfogadhatatlan. Ez ma már Európában nem érvényes a német nemzetre, tehát nem lehet, hogy Szlovákiában a magyar közösségre továbbra is alkalmazzák" - mutatott rá az MKP elnöke.
Szerinte "egyelõre tehát annyi történt, hogy a szlovák politika elõször mondja azt, hogy beszéljünk ezekrõl az ügyekrõl, és valami hajlandóságot is mutat a megoldás felé".
Arra a felvetésre, miért hallgat Szlovákia akkor, amikor számos európai állam a hatalommal való visszaélések miatt bírálja Orbán Viktor kormányát, a szlovák diplomácia vezetõje az interjúban azt mondta, "nagyon érzékeny kérdésrõl van szó". Rámutatott: Pozsony nagyon érzékeny arra, amikor a magyarok a szlovákiai belpolitika fejleményeket értékelik, s nyilván így van ez a magyar oldalon is. Az egyes országok belpolitikai fejleményeinek értékelésére megvannak a megfelelõ európai intézmények.
"Bár vannak országok, amelyek véleményt nyilvánítanak, mi nem kívánunk véleményt mondani, mert Budapesten ezt sokféleképpen értelmezhetnék" - szögezte le Lajcák a cseh lapoknak adott interjújában.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!