(MTI) - Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az Országgyûlés által hétfõn elfogadott törvény maradéktalanul eleget tesz-e az Európai Bíróságnak a bírák kötelezõ nyugdíjkorhatárának leszállítása ügyében hozott tavaly novemberi ítéletének - közölte az MTI megkeresésére kedden Mina Andrejeva, Viviane Reding alapjogi, bel- és igazságügyi biztos szóvivõje.
Andrejeva azt is tudatta, hogy a jogszabályban foglaltakat a magyarországi alkotmányos változásokkal is összevetik, valamint a bizottság azt is látni szeretné, hogy a változások a gyakorlatban is megvalósulnak, vagyis, hogy a kényszernyugdíjazott bírák visszakapják munkájukat.
Válaszában a szóvivõ emlékeztet, hogy az unió mûködésérõl szóló szerzõdés értelmében minden tagállam köteles eleget tenni az Európai Bíróság ítéleteinek, és végrehajtani azokat.
A magyar kormány hétfõn kiadott angol nyelvû közleményében ismerteti, hogy a budapesti törvényhozás olyan törvényt fogadott el, amely maradéktalanul eleget tesz az Európai Bíróság ítéletének. A közlemény arra is kitér, hogy a törvényjavaslatot az Európai Bizottsággal együttmûködve dolgozták ki.
Közleményében a kabinet kifejti, hogy az új jogszabály értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára - egy átmeneti idõszakot követõen - 2023. január 1-jétõl csökken 65 évre, miközben az általános nyugdíjkorhatár akkorra szintén 65 évre emelkedik. A kormány ismerteti, hogy az átmeneti idõszakban az a bíró vagy ügyész, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, dönthet: helyén marad, "tartalékállományba" kerül vagy nyugdíjba megy, és ugyanez igaz a korábban kényszernyugdíjazott bírákra is. A közlemény arra is kitér, hogy az elnöki posztot betöltött, nyugdíjba küldött bírák minden további nélkül, automatikusan visszakapják pozíciójukat, míg a korábban más bírósági vezetõ posztot betöltõk, ha kérik, szintén visszakerülhetnek állásukba, ha azt idõ közben nem töltötték be. A kabinet azt is megemlíti, hogy a visszahelyezendõ bíráknak semmilyen alkalmassági vizsgálaton nem kell átesniük, és visszamenõlegesen megkapják a felmentésük óta eltelt idõre járó bérüket. Azok a bírák, akiknek a visszahelyezése vezetõ pozícióikba nem lehetséges, eredeti teljes megbízatásukra járó juttatásaikat megkapják.
Az Európai Bíróság tavaly novemberben döntött úgy, hogy a magyar bírák kötelezõ nyugdíjkorhatárának 70-rõl 62 évre történõ leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, ezért a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!