(MTI) - A tudatlanságot és az arroganciát nevezte meg a pénzügyi válság legfõbb okaként Erkki Liikanen korábbi európai biztos, a finn jegybank jelenlegi elnöke egy szerdai brüsszeli sajtóbeszélgetésen.
    Liikanen állt az Ă©lĂ©n annak a kĂĽlsõ, fĂĽggetlen munkacsoportnak - ahogyan az EU-ban nevezik: magas szintĂ» szakĂ©rtõi csoportnak -, amelynek az volt a feladata, hogy javaslatot tegyen az EurĂłpai Bizottság számára az uniĂłs szintĂ» bankszabályozás átalakĂtására, reformjára. A finn jegybankelnök elmondta, arra kaptak megbĂzást, hogy Ă©rtĂ©keljĂ©k a jelenleg hatályos szabályokat, a kĂ©szĂĽlõ reformokat, valamint javaslatot tegyenek arra, hogyan lehet az eurĂłpai bankrendszert ellenállĂłbbá tenni a válságokkal szemben, Ă©s mikĂ©nt tehetõk biztonságosabbá, stabilabbá, hatĂ©konyabbá az eurĂłpai bankok.
    Erkki Liikanen kifejtette, hogy az európai bankszektor eszközeinek összértéke 2001 és 2011 között 25 ezer milliárd euróról 45 ezer milliárd euró fölé emelkedett, ami annyit tesz, hogy a bankok eszközeinek értéke a teljes Európai Unió bruttó hazai termékének mintegy 240 százalékáról 370 százalék környékére emelkedett. Arra is rámutatott, hogy a bankok közötti hitelezés és kereskedelem, a nem konvencionális banki eszközök értéke nõtt robbanásszerûen a klasszikus értelemben vett betétgyûjtési és hitelkihelyezési tevékenységhez képest, amibõl kifolyólag a bankrendszer szereplõi a korábbinál nagyobb összeköttetésbe kerültek egymással, bizonyos értelemben függeni kezdtek egymástól, a rendszer pedig összetettebbé vált.
    A finn jegybank vezetõje szerint ha egy bank elĂ©ri azt a mĂ©retet, amikor már tĂşl nagy ahhoz, hogy engedjĂ©k tönkremenni, akkor kimondatlan állami garanciát kap, Ă©s emiatt rendkĂvĂĽl olcsĂłn tud forráshoz jutni. Ebbõl kifolyĂłlag pedig hajlamossá válik arra, hogy tĂşl nagy kockázatokat vállaljon.
    A kockázatok felhalmozĂłdása nagy veszĂ©lyforrás, az összefonĂłdás, egymásra utaltság miatt pedig ha egy bank bajba kerĂĽl, akkor más pĂ©nzintĂ©zeteket is magával ránthat, a rendszer összetettsĂ©ge pedig tovább nehezĂti a kialakult helyzet kezelĂ©sĂ©t.
    A volt biztos szerint ha egy vállalat megy tönkre, az ugyan szörnyĂ» dolog, de ott bõven van idõ a helyzet kezelĂ©sĂ©re, mĂg ha egy bank omlik össze, az vĂ©szhelyzetet teremt, mert a gazdaság többi szereplõjĂ©t is magával rántja, Ă©s nincs idõbeli mozgástĂ©r,  azonnal kell reagálni.
    "A mi nemzedĂ©kĂĽnk tartozik a jövõnek azzal, hogy megĂ©rtsĂĽk: miĂ©rt törtĂ©nt (a válság), mi romlott el, hogyan lehet helyrehozni Ă©s megakadályozni, hogy a jövõben megismĂ©tlõdjön" - hangsĂşlyozta Erkki Liikanen. VĂ©lemĂ©nye szerint a tudatlanság Ă©s az arrogancia vezet a válsághoz; az, amikor nem tanulunk a mĂşlt hibáibĂłl, Ă©s  úgy gondoljuk, hogy ennek dacára okosabbak vagyunk mindenkinĂ©l, aki elõttĂĽnk járt. A korábbi vállalkozáspolitikai biztos a tõkemegfelelĂ©si követelmĂ©nyek szigorĂtását Ă©s az uniĂłs bankszanálási szabályrendszer megteremtĂ©sĂ©t sĂĽrgette. Kijelentette: az EurĂłpai Bizottság erre vonatkozĂł javaslata jĂł, "de nem elĂ©g".
    A tavaly oktĂłberben bemutatott Liikanen-jelentĂ©s arra tesz javaslatot, hogy a bankok betĂ©tgyĂ»jtĂ©si Ă©s hitelkihelyezĂ©si tevĂ©kenysĂ©gĂĽktõl jogilag válasszák kĂĽlön kockázatos pĂ©nzĂĽgyi ĂĽgyleteiket, Ăgy azok elválnának a társadalmilag
legfontosabb banki tevĂ©kenysĂ©gektõl, amilyen a jelentĂ©s szerint pĂ©ldául a betĂ©tkezelĂ©s Ă©s a reálgazdaság finanszĂrozásának elõsegĂtĂ©se. Ezáltal ugyanis az egyik nem jelentene kockázatot a
másikra, valamint az adófizetõk kockázata is csökkenne, mert a különálló kereskedõház nem jelentene veszélyt a betétekre.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!