(MTI) - A gazdasági siker egyaránt legitimálja a bel- és külpolitikát, ez igaz Európára, Közép-Európára és Magyarországra is - mondta Martonyi János külügyminiszter a Világgazdaság címû napilap gazdasági kilátásokról rendezett konferenciáján, csütörtökön Budapesten.
A miniszter megjegyezte, hogy ezért a nemzetközi kapcsolatrendszerben egyre fontosabb a gazdasági siker. A gazdasági célok, érdekek és kapcsolatok alapvetõen meghatározzák a politikai cselekvés irányait is, és a politikának segítenie kell ezek érvényesülését - fogalmazott.
Ezért hirdette meg Magyarország a globális nyitás politikáját - mondta. Ilyen méretû országnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a gazdasági érdekei fontosak külpolitikai szempontból is - tette hozzá.
Hangsúlyozta, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) EU-n kívüli országai felé a magyar kivitel jelentõsen bõvül, errefelé jó lehetõségei vannak Magyarországnak.
A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.
Martonyi János felidézte, korábban a kereskedelem követte a politikát, az volt a jellemzõ, hogy "elõször jön a hadihajó, utána jönnek a kereskedõk". Tehát a politika csinált utat a gazdaságnak, és az országok súlyát, befolyását vizsgálva elsõsorban a lakosság, a termelési kapacitások és a védelmi képesség számított - emlékeztetett. Hozzáfûzte, ma már inkább GDP-ról, GNI-ról, növekedésrõl, kereskedelemi és fizetési mérlegrõl, adósságállományról beszélnek.
Ugyanakkor a politika még ma is beleszól a gazdaság alakulásába, a válság kitörése óta is a politikusoktól várják a megoldást a kialakult helyzetre - közölte.
Arról is beszélt, hogy meglátása szerint "nincs világuralom, nem is lesz". Az Egyesült Államok nem áll egyedül a világ élén, és Kína sem kerül majd ilyen pozícióba. Nem lehet olyan nagyhatalom, amely gazdaságilag vagy geopolitikailag uralkodó helyzetbe kerülhet, legfeljebb csak bizonyos területeken lehet domináns - vélekedett.
Kifejtette, egyre jelentõsebbek a kockázatok a világgazdaságban, és meg kell próbálni ezeket elõre felmérni és elõre jelezni. "Mindent elõre ki akarunk számítani, mert a jövõ egyre kiszámíthatatlanabb" - mondta.
Az EU-val kapcsolatban kiemelte, ez az "iskolapélda" arra, hogy a gazdaság megelõzi a politikát. Már a kezdetekkor rájöttek, hogy ha egységes Európát akarnak, azt csak a gazdasági integráción keresztül lehet megvalósítani. De így egyensúlyhiány jött létre a gazdasági és politikai integráció között - mutatott rá, hozzátéve, a politikai egységet jóval nehezebb megvalósítani.
Az EU gazdasági tekintetben rendkívül jelentõs, nagy a szerepe a világkereskedelemben, messze a világ legnagyobb hatalma a fejlesztési politikában - mondta. Megjegyezte, a politikai integráció azonban messze elmarad a gazdasági mögött, bár ez a helyzet sokat javult.
A külügyminiszter kifejtette, az EU kereskedelempolitikája a szabadkereskedelem filozófiájára épül, és Magyarországnak nyitott gazdaságként nincs félnivalója a szabadkereskedelemtõl.
Úgy vélte, mivel a jövõben a világ GDP-jének jelentõs részét Európán kívül termelik meg, teljesen természetes, hogy az EU maga is nyit kifelé. Ennek a nyitásnak három irányba kell megvalósulnia: a csatlakozásra váró országok, Törökország és Oroszország felé - közölte Martonyi János.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!