(MTI) - A görög államadósság egy újabb részének leírásáról kezdõdtek tárgyalások. Ezúttal nem a magánbefektetõknek, hanem a dél-európai államnak hitelezõ euróövezeti országoknak kellene engedniük a tartozásból - írták német lapok vasárnap.
A Welt am Sonntag címû vasárnapi lap szerint 2015-ben, a jelenleg futó mentõprogramok végeztével törölhetik a görög államadósság egy részét, és az intézkedés egy újabb támogatási program része lehet. Az évtized közepére kilátásba helyezett segítség ösztönözheti a görög kormányt a reformok folytatására, és megnyugtathatja a válságkezeléssel elégedetlen Nemzetközi Valutaalapot (IMF).
Az elképzelésrõl hétfõn egyeztettek Párizsban egy titkos találkozón, amelyen részt vett Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is - írta a Welt am Sonntag.
A Der Spiegel címû hetilap szerint az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) egyaránt úgy látja, hogy elkerülhetetlen az újabb adósságleírás, és radikális lépésekre van szükség, különben Görögország belátható idõn belül nem lesz képes finanszírozni magát. Az euróövezeti tagországok felé fennálló tartozás 50 százalékát kellene elengedni. Erre is szükség van ahhoz, hogy a GDP-arányos államadósság a jelenlegi 144 százalékról 2020-ig a fenntartható szintnek számító 70 százalékig csökkenjen - véli az IMF és az EKB a Der Spiegel vasárnapi számában megjelent beszámoló szerint.
Az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács (Eurogroup) hétfõn tárgyal Görögországról. Az adósságleírásról a Welt am Sonntag és a Der Spiegel szerint sem lesz szó a megbeszélésen, az ülés napirendjén a jelenlegi, második mentõprogram újabb 31,2 milliárdos részletének átutalása szerepel.
Az idén tavasszal végrehajtott elsõ görög adósságrendezésben magánbefektetõk vettek részt. Államkötvényeiket 53,5 százalékkal csökkentett névértéken cserélték újabb, hosszú lejáratú papírokra, vagyis nagyjából minden második eurót elengedtek a tartozásból.
A javasolt újabb adósságrendezés a görög válságkezelés során elõször közvetlenül az euróövezeti adófizetõknek okozna veszteséget, hiszen az övezet tagországainál, illetve állami intézményeknél lévõ görög adósság egy részét kellene leírni.
A zóna több tagja, köztük Németország ellenzi a tervet. A német kormány arra hivatkozik, hogy a tartozás bármekkora részének elengedése azt jelentené, hogy Görögország nem képes az adósságát rendben törleszteni, Németország pedig fizetésképtelen államnak semmilyen segítséget nem nyújthat a hatályos törvények szerint, és így ellehetetlenülnének a már futó görög mentõprogramok.
Elemzõk hozzáteszik, hogy a berlini vezetés azért is ellenzi az újabb adósságleírást, mert jövõre országos parlamenti választásokat tartanak, és a kormány a szeptemberi szavazásig igyekszik kerülni az olyan megoldásokat, amelyek révén közvetlenül a választókra rakódna a görög válság kezelésének terhe.
A legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje egy vasárnapi interjúban arra utalt, hogy pártja nem zárkózna el az olyan megoldásoktól, amelyek pénzbe kerülnek az adófizetõknek. Peer Steinbrück a Bild am Sonntag címû lapnak adott interjúban hangsúlyozta: a görög válságkezelés a németeknek eddig "egyetlen centbe sem került", hiszen Németország csupán garanciavállalással vesz részt a mentõprogramokban. Ugyanakkor már most látható, hogy Görögország 2020-ig biztosan nem képes finanszírozni magát, az addig tartó idõszakot pedig valahogyan át kell hidalni. Ez pénzbe kerül, még a németeknek is - mondta Steinbrück, hangsúlyozva, hogy errõl nyíltan kell beszélni és meg kell gondolni, "mennyit ér meg Németországnak Európa".
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!