Külföld
Görögország kiemelt figyelmet fordít Szerbia EU-s csatlakozási tárgyalásaira
(MTI) - Görögország soros európai uniós elnöksége alatt kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások minél gyorsabban haladjanak - biztosította támogatásáról a szerb államvezetést keddi belgrádi látogatásán ...
Decemberben nõtt, 2013-ban csökkent a görög ipari termelés
OGY - Görög nagykövet: olcsó, de hatékony elnökség
Görög nagykövet: sikeres lesz az EU-elnökség
EB: felvásárolhatja az Olympic Airt az Aegean Airlines
Soros: könnyíteni kell Görögország törlesztési terhein
MTI hĂ­rek
Külföld
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
Magyarország
A vártnál gyengébb a szél a Balatonnál, nem kellett beavatkozni a magas vízállás miatt
EU
Ukrán válság - Jacenyuk az orosz erõk visszavonását sürgeti
Külföld
Szerbiai választások - A szerb média szerint unalmas a kampány
Magyarság
Gulyás: óriási elõrelépés, hogy négy év alatt közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítással
Sport
Versenyuszoda épül Gödöllõn
Tudomány
Forradalmasíthatja a sebészetet a törések selyemcsavaros rögzítése
Külföld
Megtámadták a Pussy Riot két tagját Nyizsnyij Novgorodban
Sport
Férfi kézilabda BL - Március 23-án játszik Lengyelországban a Veszprém
Egészségügy
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
Labdarúgás
Piturca marad a román szövetségi kapitány
Bûnügy
Vádat emelt a Borsod megyei fõügyészség a fojtogató sajószentpéteri férfi ellen
Baleset
Egy gázvezeték átvágása miatt 15 embert kitelepítettek Lajosmizsén
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Bõrgyógyászati távkonzultációs rendszert fejlesztettek Szegeden
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Külföld Külföld
Továbbra sincs euróövezeti megállapodás Görögországról
MTI   2012 November 21, Wednesday  

(MTI/Reuters/Dow Jones) - Még legalább egy hetet csúszik a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az euróövezeti államok között arról, hogy miként lehet fenntartható pályára állítani a ...
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

(MTI/Reuters/Dow Jones) - Még legalább egy hetet csúszik a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az euróövezeti államok között arról, hogy miként lehet fenntartható pályára állítani a görög államháztartást, így Athén továbbra sem kaphatja meg a mentõhitel - a november végi államcsõd elkerüléséhez szükséges - újabb részletét.

    A vita akörül zajlik, hogy miként lehet a görög államadósságot belátható idõn belül fenntartható szintre mérsékelni. Ez - a második mentõhitelben rögzítettek szerint - azt jelenti, hogy az athéni kormányzatnak 2020-ra a bruttó hazai termék 120 százalékára kell csökkentenie az államadósságot a jelenlegi, 170 százalékos szintrõl. Az IMF azt szeretné, hogy az euróövezeti államok adósságleírással mérsékeljék Görögország adósságterheit, míg Németország azt, hogy két év haladékot adjanak az athéni kormányzatnak az adósságcél teljesítéséhez.
    A nézeteltérés komolyságát jól tükrözte az egy héttel korábbi Eurogroup-ülést követõ sajtótájékoztató, ahol - a nemzetközi intézményrendszer és diplomácia hagyományaitól idegen módon - újságírók elõtt nyilvánosan mondott egymásnak ellent a kétéves haladék kapcsán Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítõ Eurogroup vezetõje.
    Az IMF szerint a német terv nem vezet eredményre, további garanciák és adósságleírás szükségesek, hogy Görögország teljesítse adósi kötelezettségeit, míg Németország jogellenesnek tartja a további adósságleírást. Az IMF mintegy 50 milliárd euróval járult hozzá a két mentõcsomaghoz.
    "Az adósságleírás talán a legkényelmesebb és legegyszerûbb megoldás lenne az érintett államnak, de a mi célunk csakis az lehet, hogy az eladósodottságot a gyökereinél támadjuk meg" - fogalmazott Norbert Barthle, a német kereszténydemokrata kormánypárt költségvetési szóvivõje. "Pénzbe kerülne, és végzetes üzenet volna Írország, Portugália, illetve talán Spanyolország számára, hiszen azonnal megkérdeznék, hogy õk így miért vállaljanak szigorú feltételeket és fájdalmas intézkedéseket" - tette hozzá.
    Jean-Claude Juncker mindenesetre a testület keddi ülése után optimistán nyilatkozott. Szerda hajnalban a 12 órás tárgyalás után elmondta: "közel vagyunk a megállapodáshoz, de technikai ellenõrzést és költségvetési számításokat kell végrehajtani, és valóban csak technikai okok miatt nem lehetséges, hogy megállapodás szülessen most". Hozzátette: jövõ hétfõn újra összeül tárgyalni a testület. "Nincs lényeges politikai nézeteltérés" - szögezte le.
    Hasonlóképpen vélekedett Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter is, aki egy szerda reggeli rádióinterjúban úgy fogalmazott: "egy hajszál választ el minket a megállapodástól".
    Óvatosabban fogalmazott ugyanakkor Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki szerdán zárt ajtók mögött beszélt a német képviselõház tagjainak a tárgyalásokról. A megbeszélésen résztvevõ források szerint a befolyásos német pénzügyminiszter elmondta: Görögország hitelezõi továbbra is megosztottak arról, hogy miként lehet mintegy 14 milliárd eurónyi rést betömni a görög finanszírozási programban, illetve arról, hogy hogyan a határozzák meg a görög államadósság fenntarthatóságát.
    A források szerint nem dõlt még el, hogy 2020-ra vagy 2022-re kell 120 százalékra mérsékelni a GDP-arányos adósságszintet. Hozzátették: a pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az EKB úgy vélekedett, hogy Görögország 9 milliárd eurónyi forrást tud bevonni rövid lejáratú állampapírok kibocsátásával. A pénzügyminiszter ezen kívül az adósság visszavásárlását nevezte meg a megoldás egy másik lehetséges összetevõjének.
    Angela Merkel német kancelláreközben a képviselõknek azt mondta, hogy a mentõhitel kamatainak csökkentése, illetve az átmeneti euróövezeti mentõalap (EFSF) kapacitásainak növelésével is be lehet tömni a finanszírozási rést. Az EFSF garanciavállalásait a jelenlegi 780 milliárd eurós szinthez képest 10 milliárd euróval lehetne növelni, és ebben Németország is kivenné a részét - tette hozzá a források szerint.
    A tárgyalásokról lehetséges intézkedések egész tárháza szivárgott ki. A német pénzügyminiszter által említett adósság-visszavásárlás értelmében Görögország nyomott áron vásárolná vissza államkötvényeit magánbefektetõktõl. Jóllehet több lehetséges forgatókönyvrõl is folynak tárgyalások, egy brüsszeli dokumentum szerint Athén 30 és 35 eurócent közötti összegért vásárolna meg egy eurónyi államkötvényt.
    Egy másik javaslat szerint a jelenlegi 175 bázispontról 25 bázispontra mérsékelnék a Görögországnak nyújtott hitelek kamatát. Emellett meghosszabbítanák a hitelek futamidejét, és néhány év erejéig kamatfizetési moratóriumot vezetnének be.
    Eközben vészesen fogy a pénz a görög államkincstárból. Az athéni kormány sokak szerint jogosan várja el, hogy a nemrég elfogadott, immár az elmúlt 30 hónap során a hatodik, jelentõs  megszorítási csomag után megkapja végre a mentõhitel újabb, 44 milliárd eurós részletét.
    "Görögország elvégezte, amire ígéretet tett. Most a partnereinknek, így az IMF-nek is, teljesíteniük kell kötelezettségvállalásukat" - fogalmazott Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök egy szerda reggel közzétett közleményben. "Semmilyen technikai nehézség nem ad jogalapot a hanyagságra vagy a késlekedésre" - tette hozzá.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Hírközpont



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player