(MTI) - Szabó Marcell, az alapvetõ jogok biztosának a jövõ nemzedékek érdekeinek védelméért felelõs új helyettese az együttmûködõ alkotmányosság híve, álláspontja szerint az új alaptörvény a korábbinál több felhatalmazást nyújt a természeti értékek védelmére, ezért mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ennek a védelemnek a szintje a válság miatt szûkülõ erõforrások mellett se csökkenjen.
Amit lehet, konzultációval kell megoldani, a parlament illetékes bizottságaiban fel kell hívni a politikusok figyelmét a veszedelmes folyamatokra, ha pedig az egyeztetés lehetõsége kimerült, a nyilvánossághoz fordulás is fontos eszköz lehet - mondta a napokban megválasztott új ombudsmanhelyettes az MTI-nek.
A szakember szerint az új alaptörvény szélesebb körben ad felhatalmazás a jövõ nemzedékek jogainak védelmére. Korábban az egészséges környezethez való jog biztosította a zöldombudsmannak a hivatkozási alapot egy klasszikus környezetvédelmi jellegû fellépésre, az új alaptörvény szerint azonban már a jogrend alapja a múlt, a jelen és a jövõ nemzedékei közti szerzõdés, továbbá rögzíti azt is: "Felelõsséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit."
Szabó Marcel elmondta: ombudsmanhelyettesként feladata lesz a közremûködés az újfajta alkotmányos kategóriák intézményesítésében, tartalmuk és kereteik kialakításában. Ügyelni kell arra is, hogy a jövõ nemzedékek jogainak új szemléletû képviselete összhangban legyen az alkotmányos jogok védelmének már kialakult formáival. Ez utóbbiban lehet nagy szerepe Szabó Máté alapjogi biztosnak is.
A nemzet közös örökségének, a jövõ nemzedékek érdekei védelmének szélesebb értelemben része például a vidéki táj, kultúra, életmód megóvása, ami az uniónak is egyik fontos célkitûzése. Az ombudsmanhelyettes figyel majd arra, hogy ne mûködjön olyan szabályozás, melynek hatásai ezt az életmódot megsemmisüléssel fenyegetik, miközben az addig ott élõk alvóvárosokba, peremkerületekbe vándorolnak, és gyökértelen társadalmi csoportokká válnak.
A szakember hangsúlyozta: a környezetvédelem mindenütt a válság vesztesei közé tartozik, ugyanis szûkülnek az erre fordítható források, miközben számos fejlett államban, köztük a Magyarországon is alkotmányos elvek rögzítik, hogy a jogvédelem már elért szintjérõl visszalépni nem lehet. Kormányzati feladat és felelõsség megoldani, hogy az eddiginél hatékonyabban, kevesebb pénzbõl is megfelelõ szinten ellássa az állam ezeket a feladatokat.
Nemzetközi szinten is fontos az erõteljes fellépés, hiszen például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlátozó kiotói jegyzõkönyv vállalásai csak 2012 végéig szólnak, és a megújításukban az eredetileg részt vevõ államok egy része nem érdekelt, ezért a folyamat jövõje az Európai Unió erõfeszítései ellenére meglehetõsen bizonytalan - mondta Szabó Marcel.
Hozzátette: az Egyesült Államok nyugati partjai és a Hawaii-szigetek közötti csendes-óceáni területeken az áramlatok becslések szerint két Egyesült Államok méretû hulladékszigetet hordtak össze, ami súlyosan károsítja az élõvilágot, és még csak megbecsülni sem lehet, milyen mûszaki megoldásokkal, mekkora anyagi ráfordításokkal lehet megtisztítani az óceánt. Magyarország számára azért is fontos a nemzetközi együttmûködés, mert egyre több érv szól amellett, hogy a globális felmelegedés által leginkább érintett országok közé tartozik.
Az ombudsmanhelyettes kiemelte: a stratégiai, koncepcionális kérdések, elméleti munka, a jogi szabályozás hiányosságaira való figyelemfelhívás mellett nem szorulhat háttérbe a szolgálat, az állampolgári panaszok kivizsgálása sem, hiszen ez az intézmény nemegyszer utolsó mentsvára a jogsérelmeket elszenvedõknek. Szabó Marcel hivatalból is kezdeményezheti vizsgálat elrendelését, illetve ha indokoltnak látja alkotmánybírósági indítvány benyújtását is Szabó Máté ombudsmannál.
Szabó Marcel az egységes ombudsmani rendszer híve, és úgy véli: a jelenlegi jogi és infrastrukturális feltételek mellett eredményesen el tudja látni feladatait. Ötfõs személyes stábja mellett a 140 fõs ombudsmani hivatal, benne a 25 fõs környezetvédelmi munkacsoport is közvetlenül segíti munkáját.
Az új zöldombudsman elmondta az is, hogy elõdjét, Fülöp Sándort nagyon tiszteli, tevékenységét nagyra tartja, lemondását pedig nem kívánja kommentálni. Ugyanakkor hozzátette: mikor megkapta a megbízatást, Fülöp Sándor az elsõk között gratulált neki, amit talán lehet úgy értelmezni, hogy ha õ maga már nem is látott lehetõséget a feladat ellátására de a munka folytatását szükségesnek tartja.
Fülöp Sándor szeptember 1-jével mondott le azért, mert álláspontja szerint munkája ellehetetlenült, és lépésével szeretné a nyilvánosság, a döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy a nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben a környezetvédelem háttérbe szorul.
Magyarországon 2007 õszén hozták létre a jövõ nemzedékek ombudsmanjának tisztségét, a posztra 2008 májusában választotta meg az Országgyûlés Sólyom László köztársasági elnök jelölése nyomán hat évre Fülöp Sándort. Az idén január elsejétõl létrejött egyombudsmanos rendszerben - lemondásáig - Fülöp Sándor az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatalában a jövõ nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott ombudsmanhelyettes posztját töltötte be.
A most 42 éves Szabó Marcel egyetemista korától folyamatosan részt vett országos jelentõségû környezeti programokban, valamint egyetemi oktatóként és tanszékvezetõként az új típusú környezeti oktatás meghonosításában. Az ombudsman jelölése nyomán az Országgyûlés 335 igen szavazattal 6 nem és 2 tartózkodás mellett választotta meg, miután a választást megelõzõen a jelöltet meghallgató három parlamenti bizottság egyhangúlag találta alkalmasnak a feladatra.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!