A kutató az MKI honlapjån pÊnteken kÜzzÊtett elemzÊsÊben kiemelte, hogy a Ramil Safarov elengedÊse miatt fellobbant politikai indulatok Ês nemzetkÜzi tiltakozåsok egy kÊnyes, Üsszetett Ês ellentmondåsos helyzetre irånyítottåk a figyelmet. "A rendkívßl gyorsan Ês visszafordíthatatlanul" kialakult helyzet szemlÊlteti, hogy mikÊnt vålhat egy mås esetben technikai kÊrdÊs - egy elítÊlt åtszållítåsa hazåjåba bßntetÊsÊnek letÜltÊsÊre - kßlÜnleges politikai jelentþsÊgÝ ßggyÊ egy "robbanåsveszÊlyes Ês elhúzódó konfliktussal terhelt tÊrsÊgben" - fogalmazott.
    Úgy vélte, hogy amint azt Azerbajdzsán késlekedés nélkül végrehajtott elnöki intézkedése megmutatta, egy "kellõen elszánt" állam könnyen visszaélhet az államközi együttmûködés adta lehetõségekkel.
    Az åtadåst kÜvetþ elnÜki kegyelem azt bizonyítja, hogy nem feltÊtlenßl a kÜzvetlen jogsÊrtÊst elkÜvetþ fÊlnek kell a legkellemetlenebb diplomåciai Ês politikai vesztesÊgeket elviselnie, hanem "a nemzetkÜzi jogi normåkkal Üsszhangban eljåró, de egyßttmÝkÜdÊsÊvel szabålyszegÊsre alkalmat teremtþ" orszågnak - írta. Hozzåtette, a stratÊgiailag kulcsfontossågú kaukåzusi tÊrsÊg konfliktusånak "ingovånyåba" besÊtåló bårmely kßlsþ fÊlnek fokozott óvatossåggal kell felmÊrnie a politikai kockåzatokat.
    A szakértõ hangsúlyozta: Magyarország Örményországgal szemben nem követett el nemzetközi jogsértést, amit az is bizonyít, hogy Jereván sem tudott eddig olyan magyar lépést megnevezni, amely államközi gyakorlatba vagy nemzetközi jogi szabályokba ütközne. Az azeri elítélt átadásával összefüggésben Magyarország nem sértett meg egyetlen két- vagy többoldalú megállapodást, nemzetközi normát sem - mutatott rá.
    Kiemelte, ezért Örményország nem várhat el vagy követelhet Magyarországtól elégtételt, vagyis azt, hogy Budapest elismerje, nemzetközileg védett örmény érdekeket vagy jogokat sértett volna, és emiatt "bocsánatot kérjen".
    Az már korábban is világos volt, hogy Azerbajdzsán és Magyarország alapvetõen eltérõen tekint Safarov tettére és személyére - idézte fel. Kifejtette, Örményország harmadik félként folyamatosan figyelemmel kísérte az azeri katonatiszt elleni magyarországi eljárást és a büntetés végrehajtását, és - állítása szerint - figyelmeztette Magyarországot az Azerbajdzsánban kialakult megítélésre, amely erkölcsileg felmentette, és hazafias tettnek minõsítette a gyilkosságot.
    Azerbajdzsán és Örményország hajthatatlansága, valamint az azeri kormány bel- és külpolitikai céljai alapján valóban elképzelhetõnek tûnt, hogy ha az azeri állami hatóságok "szabad kezet kaphatnak", megpróbálhatják megszüntetni a büntetést és elengedik Safarovot - vélekedett. Megjegyezte, éppen ezért volt szükséges, hogy az átszállítást megelõzõen Baku kétséget kizáróan, hivatalosan és írásban jelezze készségét a büntetés folytatására az 1983-as strasbourgi egyezményben meghatározott módon.
    TÜrþ Csaba szerint a kegyelem lehetþsÊgÊt ugyan nem lehetett kizårni Safarov azeri joghatósåg alå kerßlÊse utån, de az jogszerÝen csak magyar egyetÊrtÊssel lett volna vÊgrehajtható. Az egyoldalúan Ês a magyar szåndÊkkal, valamint az alkalmazott egyezmÊnnyel ellentÊtes kegyelem is elkÊpzelhetþ volt, amennyiben Azerbajdzsån vållalja az ezzel jåró nemzetkÜzi jogsÊrtÊst.
    Mivel azonban az átszállításkor hivatalos nyilatkozataiban és állásfoglalásaiban Baku amnesztiára vagy kegyelemre még utalást sem tett, nem volt megállapítható, hogy a nemzetközi egyezménybõl eredõ kötelezettségeit valóban megszegni készülne - mutatott rá. Úgy vélte, ennek valószínûsége nem volt pontosan felmérhetõ, mert az teljes egészében az azeri fél elszántságától függött. A Baku valós szándéka és hivatalos nyilatkozata közötti ellentét csak az egyezményes eljárás szerinti átadást követõen vált nyilvánvalóvá, amikor Magyarországnak már semmilyen lehetõsége sem maradt, hogy a jogellenes helyzetet megváltoztassa - áll Törõ Csaba elemzésében.
    Magyarorszåg augusztus 31-Ên adta åt Azerbajdzsånnak az ÜrmÊny katonatårsa 2004-es budapesti meggyilkolåsåÊrt Êletfogytiglani szabadsågvesztÊsre ítÊlt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazåjåban elnÜki kegyelemmel azonnal szabadlåbra helyeztek. Szerzs Szargszjån ÜrmÊny elnÜk aznap bejelentette, orszåga felfßggeszti a diplomåciai kapcsolatokat Magyarorszåggal (az elsþ híradåsok mÊg a kapcsolatok megszakítåsåról szóltak, de Jerevån ezt kÊsþbb pontosította). NÊmeth Zsolt, a KßlßgyminisztÊrium parlamenti ållamtitkåra szeptember 2-ån hivatalåba kÊrette Azerbajdzsån budapesti nagykÜvetÊt, akit diplomåciai jegyzÊkben arról tåjÊkoztatott, hogy Magyarorszåg elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsån lÊpÊsÊt.