(MTI) - Két jaguárkölyök (Panthera onca) született a Szegedi Vadasparkban, a hathetes hím és nõstény csütörtökön kapta meg azonosító chipjét.
Veprik Róbert igazgató elmondta, ez a harmadik alkalom, hogy az állatkert nõstény jaguárja, Kiara utódot hozott világra. Bár anyjuk foltos, a kicsinyek ismét apjuk fekete színét örökölték. A kölykök szépen fejlõdnek, ezért már megkaphatták a veszélyes állatoknál kötelezõ azonosító chipet, illetve a macskafélék kicsinyeinél használt féreghajtó gyógyszert. Ez utóbbi ellen sem a hím, sem a nõstény nem tiltakozott, hiszen a folyadék marhahús-ízesítésû volt. A szakember közölte, a kölykök egyéves korukban várhatóan Erdélybe, a marosvásárhelyi állatkertbe kerülnek majd. A Szegedi Vadaspark jaguárkifutója 2007-ben épült. Az akkor egyéves nõstény a hallei állatkertbõl, a nyolc hónapos hím pedig Nyíregyházáról érkezett Szegedre. A jaguár az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléje, az Egyesült Államok déli területétõl egészen Argentína és Brazília északi részéig õshonos. Elsõsorban a folyók, tavak környékén, mocsarakban és esõerdõkben fordul elõ, de megfigyeltek jaguárokat a hegyvidékeken, 3800 méteres magasságban is. A tigrishez hasonlóan kedveli a vizet, kiválóan úszik, de ha veszélyt érez vagy vadászik, ügyesen mászik fára is. Testhossza 150-180 centiméter, farka 70-90 centis, átlagos tömege 100 kilogramm körüli. A nõstények általában 20 százalékkal kisebbek mint a hímek. Két színváltozata létezik: az egyik típus sárgás-vörösesbarna bundáját sötét foltok tarkítják, a másik variáns fekete, közelrõl azonban ezen is megfigyelhetõ a mintázat. A jaguár nõsténye száznapos vemhességet követõen hozza világra 700-900 grammos kicsinyét. A fejletlen újszülött teljesen anyjára van utalva, szeme is csak néhány naposan nyílik ki. A nõstény kölykét 5-6 hónapos koráig szoptatja, ekkor kezdenek el közösen vadászni. A hímek három-négy évesen, a nõstények egy esztendõvel korábban érik el az ivarérettséget. Fõként hajnalban és szürkületkor aktívak, a szaporodási idõszakon kívül magányosan élnek. A jaguárok harapása a szárazföldi ragadozók között a hiénák után a második legerõsebb. A jaguár vadászterülete 25-50 négyzetkilométer, zsákmányállatai között elõfordulnak a szarvasfélék, a tapírok, pekarik, kajmánok, de nem veti meg a békákat, halakat, teknõsöket sem.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!