(MTI) - A környezetszennyezés egyik formáját jelentõ zaj az élõvilág egészét zavarja, nem csupán az ember szenvedi meg a zajártalmakat, mint azt sokáig hitték. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, de közvetett módon rájuk nézve is káros. Erre a meglepõ következtetésre jutott amerikai kutatók egy csoportja, amelynek eredményeirõl a Proceedings of the Royal Society B. online változata nyomán a párizsi Le Figaro számolt be.
Néhány korábbi, viszonylag friss tanulmányból már ismert, hogy a városokban a madarak másként énekelnek, mint falun élõ társaik. Ez azzal magyarázható, hogy "túl akarják csicseregni" az emberi tevékenységbõl eredõ háttérzajt, az autó- vagy vasúti forgalom, az építkezések lármáját. Ezzel magyarázható, hogy növelni próbálják hangerejüket és hangkibocsátásuk frekvenciáját, vagyis élesebb hangokat adnak.
Persze a zaj nem hat egyformán minden fajra. Néhány éve már észrevették, hogy a mélyebben - alacsonyabb frekvencián - turbékoló gerlicék tömegesen elhagyják az autópályák közelében fekvõ erdõszéleket, míg más, magasabb hangokat kibocsátó fajok könnyebben megbékélnek a forgalommal. A hangszennyezõdés erõs stresszt okoz sok állatfajnak, akadályozza a szaporodást és a megzavarja a ragadozók és célpontjaik életmódját.
A durhami NESCent intézet kutatója, Clinton Francis által vezetett csapat jóval tovább ment vizsgálataiban, azt is megvizsgálta ugyanis, hogy a zaj által okozott zavarok közvetve miként hatnak a növényvilágra. A tudósok az új-mexikói Csörgõkígyó canyonban (Rattlesnake Canyon) lévõ gázkitermelõ hely környékén vizsgálódva kimutatták, hogy a zajszennyezés hatást gyakorol az erdõ fejlõdésére is.
A gázlelõhelyen a szivattyúk és a kompresszorok 90 decibeles hangerõvel dolgoznak (ami valamivel kisebb, mint amekkora zajjal jár egy repülõgép felszállása), méghozzá egy hatalmas erdõség kellõs közepén. A kutatók így megfigyelhették és összehasonlíthatták a madarak viselkedését mind a zajban, mind a csendben. A szóban forgó fajok fontos szerepet játszanak az erdõ mûködésének és fenntartásának természetes folyamatában - úgynevezett ökológiai "szolgáltatásokat" nyújtanak.
Kitûnt például, hogy a kolibri, amely az erdei aljnövényzet egyik növényét termékenyíti meg az odahordott virágporral, nem érzékeny a zajra - viszont egy szajkófaj, amely a fenyõmagvak terjedését segíti, menekül az autók zúgásától. "A zaj megzavarja az e magvakkal táplálkozó madarakat, ezért ez a fenyõ hiányzik a térségbõl" - mutatta ki a kutatócsoport. Az érintett madárfaj az Egyesült Államok déli részeinek erdeiben él, populációjának legkisebb változása is hosszú idõre befolyásolná az ottani ökorendszer felépítését és a fajok változatosságát, a biodiverzitást.
Márpedig a világ, azon belül pedig az Egyesült Államok egyre zajosabb lesz. Az Egyesült Államok területének ötödrészét sújtja az autóforgalom zaja, a vidéki körzetek 80 százalékának pedig egyre nagyobb dübörgésre kell felkészülnie a palagázok fokozódó kitermelése miatt.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!