Az interjĂş 2001. mĂĄrciusĂĄban kĂŠszĂźlt


Ön tõsgyökeres szegedi?
Igen. Eltekintve azoktĂłl a kisebb - nagyobb megszakĂ­tĂĄsoktĂłl, amit a munkĂĄm miatt kĂźlfĂśldĂśn tĂśltĂśttem, Szegeden ĂŠlek.

Milyen emlĂŠkei vannak az iskolĂĄirĂłl?
Az ĂŠn ĂŠletem sosem volt valami egyszerĂť. MĂĄr ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄban sem voltam rossz tanulĂł, bĂĄr soha nem voltam kivĂĄlĂł. Valahogy mindig Ăşgy jĂśtt Ăśssze a vilĂĄg kĂśrĂźlĂśttem, akkor szedtem Ăśssze magam, amikor nagyon kellett: ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄban nĂŠgyes tanulĂł voltam, de nyolcadik ĂŠvvĂŠgĂŠn jeles lettem. GimnĂĄziumban is nĂŠgyes bizonyĂ­tvĂĄnyom volt, de az ĂŠrettsĂŠgim ĂśtĂśs lett. Egyetemen sem kellett tandĂ­jat fizetnem soha, ĂŠs csak a diplomavĂŠdĂŠsem lett jeles.
Az elsĂľ �csavar" ott volt az ĂŠletemben, hogy gĂŠpipari technikumba akartam menni annak idejĂŠn, de sajnos elrontottam a matematika felvĂŠtelimet, ĂŠs akkorra mĂĄr lezĂĄrultak a gimnĂĄziumi felvĂŠtelik. SzegĂŠny ĂŠdesanyĂĄm szaladgĂĄlt azutĂĄn, hogy azĂŠrt valamelyik kĂśzĂŠpfokĂş intĂŠzmĂŠnybe felvegyenek, ĂŠs legalĂĄbb ĂŠrettsĂŠgim legyen. Felvettek a RadnĂłti GimnĂĄziumba, de csak azzal a feltĂŠtellel, hogyha majd felĂŠpĂźl a Tisza - parti - a mostani SzĂŠchenyi - GimnĂĄzium, akkor az egĂŠsz osztĂĄlyt ĂĄtrakjĂĄk oda. Annak rendje ĂŠs mĂłdja szerint a gimnĂĄzium kicsit lassan ĂŠpĂźlt. HĂĄrom ĂŠvet jĂĄrtam a RadnĂłtiba, ĂŠs a negyedik ĂŠvben ĂŠrettsĂŠgiztem az akkori Tisza - parti GimnĂĄziumban.
AztĂĄn a mĂĄsodik kitĂŠrĂľ: makacs gyerek voltam, ĂŠs harmadĂŠves gimnazista koromban Ăśsszevesztem az akkori kĂŠmia tanĂĄrnĂľmmel - ma mĂĄr jĂłtĂŠkony homĂĄly fedi az okokat - azt hirdettem, hogy ha a feje tetejĂŠre ĂĄll, akkor is vegyĂŠsz lesz belĂľlem. SzerencsĂŠre nem lett igazam, mert az egyetemi felvĂŠtelin nagyon rosszul szerepeltem a kĂŠmia felvĂŠtelin, de matematikĂĄbĂłl ĂŠs fizikĂĄbĂłl tisztessĂŠgesen szerepeltem. Ennek az lett a kĂśvetkezmĂŠnye, hogy felvettek matematika - fizika szakos tanĂĄrnak.
Amikor elmentem egyetemre, a szüleim azt mondták: lakni mindig lakhatok otthon, enni is ehetek otthon, annyi mindig lesz, hogy nekem is jusson, de a ruházkodásomról saját magamnak kell gondoskodnom. Ezért, ahogy az egyetemre kerültem, elkezdtem tanítani. Persze nem az okos gyerekeket, hanem a butákat. Egy év után láttam, hogy abból tragédia lesz, ha én elmegyek tanárnak. Mert vagy megbuktatom a fél osztályt, akkor a szülõk tiltakozni fognak, az igazgató be fog hívatni, és akkor engem ki fognak rúgni. Ha nem buktatom meg a fél osztályt, akkor a saját elveimmel kerülök majd ellentétbe, és akkor vélhetõen az lett volna, hogy elõbb - utóbb elkezdtem volna inni, és kirúgtak volna. Ma már persze tudom, hogy az élet sokkal árnyaltabb, de akkor ez nagyon igaznak tûnt. Másodéves voltam, amikor a programtervezõ - matematikus csoportnál megürült egy hely, és néhány különbözeti vizsga letétele után átvettek. Így végül matematikus lettem, és ezt soha nem bántam meg. A harmadik kerülõt az jelentette az életemben, hogy eredetileg nem akartam a felsõoktatásban tanítani, az ún. akadémiai karriert nagyon távolinak találtam. Láthatja: Az én életem mindig abból áll, hogy nem akartam valamit csinálni, és végül mégis azt csináltam. Lehet, hogy valaki mindig fogta a kezem, és ha eltévelyegtem, mindig rálökött a helyes útra.

Milyen pĂĄlyafutĂĄst szĂĄnt magĂĄnak?
Szerintem az az igazĂĄn ĂŠrdekes matematika, aminek nagyon szĂŠp ĂŠs tiszta elmĂŠlete van, de a gyakorlatban hasznĂĄlhatĂł. EzĂŠrt ĂŠn 1971 - ben, amikor vĂŠgeztem, Ăşgy dĂśntĂśttem, hogy elmegyek egy tervezĂľvĂĄllalathoz matematikusnak. Ott tĂśltĂśttem Ăśt ĂŠvet.
Akkoriban az iparvállalatoknál nagyon nagy státuszszimbólum jellege volt annak, hogy õk matematikust használtak fel. Arra azért büszke vagyok, hogy Gyulán még áll a Húskombinátnak egy olyan vasbeton keretszerkezete, amelynek méretezését azon számítógépes munka alapján készítettek a statikusok, amelyet én írtam meg. De a negyedik évben már világosan látszott az, hogy ha ott maradok, mindent elfelejtek abból, amit tanultam. Akkor jelentkeztem az egyetemre, hogy szeretnék mégis visszajönni, mert úgy gondolom, nekem ez jobb lesz. 1976 - ban jöttem vissza az egyetemre. 1992 - ig a JATÉn dolgoztam. 1992 - ben egy félévre elmentem a Mûszaki Egyetemre Pestre, és aztán onnan pályáztam meg a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola által meghirdetett állást.

Ezek szerint visszahĂşzta a szĂ­ve Szegedre.
Szegeden szeretek ĂŠlni, ez kĂŠtsĂŠgtelenĂźl Ă­gy van. NyĂ­lvĂĄn sokan tudjĂĄk, hogy kĂźlfĂśldĂśn is van lehetĂľsĂŠgem. Ott sokszor megkĂŠrdeztĂŠk tĂľlem, - fĂľleg a rendszervĂĄltĂĄs kĂśrnyĂŠkĂŠn - ugye, kint marad, de mindig nemmel vĂĄlaszoltam.

Sosem jĂĄrt olyan helyen, amely annyira megragadta, hogy elhagyta volna ĂŠrte Szegedet?
Nem szeretnĂŠk nagyon fennkĂślt lenni, de azt mondom, hogy ĂŠn magyar vagyok. MagyarorszĂĄgon ĂŠrzem legjobban magam. Ennek kĂźlĂśnbĂśzĂľ okai vannak: mĂĄsok szerint is elĂŠg jĂłl beszĂŠlem a nĂŠmetet, angolul is tudok, de sajnos nem tudom olyan pontosan kifejezni magam egyetlen mĂĄs nyelven sem, mint magyarul. Nem ĂŠrzem annyira az ĂĄrnyalatokat, ĂŠs ha mĂĄr gondolkoznom kell azon mit hogyan mondjak ki, az mĂĄr nem ugyanaz. Nagyon sok jĂł ismerĂľsĂśm van kĂźlfĂśldĂśn, nagyon jĂł munkalehetĂľsĂŠgeket talĂĄltam kĂźlfĂśldĂśn, de mindig azt mondtam, bĂĄrhova is megyek kĂźlfĂśldre, ott mĂĄsodrendĂť ĂĄllampolgĂĄr lehetnĂŠk. Magyar vagyok, itt szeretek ĂŠlni. S ez nem valami �firle- francos hazafiassĂĄg", ĂŠn tĂŠnyleg itthon ĂŠrzem jĂłl magam, ide szeretek hazajĂśnni.

A gyerekei jĂśvĂľje miatt sem gondolta azt soha, hogy inkĂĄbb kint marad?
Ebbõl a szempontból nagyon szerencsés ember vagyok. Egyrészt, mert a kisfiam akkor kezdett el tanulni a felsõoktatásban, amikor a rendszerváltás után az International Bussines School elindult. Így õ angol nyelvû iskolában, az elsõ évfolyamban végzett, és ennek megfelelõen a legjobb állások közül válogathatott. Most a CIB banknál van, és éppen a feleségével május elején készülnek Amerikába két és fél évre.

Nem fog hiĂĄnyozni? KĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠv nagyon hosszĂş idĂľ.
TermĂŠszetesen hiĂĄnyozni fog, de az a helyzet, hogy neki is ĂŠpĂ­tenie kell a karrierjĂŠt, ĂŠs ez azĂŠrt olyan lehetĂľsĂŠg, amit illik kihasznĂĄlni. A kislĂĄnyom meg idejĂĄr a FĂľiskolĂĄra.