|
Egyelõre nem érkezett hivatalos válasz sem a kormánytól, sem a kormánypártoktól a bírósági vezetõk csütörtökön közölt állásfoglalására. Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy szerintük diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére vonatkozó nemzetközi szabályokkal az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik majd a bírói jogviszony felsõ korhatárát.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményt az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek az ítélõtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke valamint a Legfelsõbb Bíróság teljes ülése. Szerintük azért rendelkezik majd az alaptörvény a bírák nyugdíjkorhatáráról, hogy a rendelkezés ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróságon. Mindez pedig politikai szándékot sejtet - tették hozzá.
Újra emlékeztettek arra, hogy január elsején nyolc évvel rövidül a nyugdíjkorhatáruk, így 228 bíró szolgálati viszonya szûnik meg, mivel õk addigra betöltik vagy már betöltötték 62. életévüket. 121-en közülük igazgatási és szakmai vezetõk. 2012. december 31-ig még 46 másik bírónak ér véget a pályafutása ilyen ok miatt.
Az állásfoglalást a 26-ból összesen 21 bírósági vezetõ írta alá, öten nem. Nem adta a nevét a Pest megyei, a Vas megyei, a Bács-Kiskun és a Békés megyei bíróság vezetõje. A stop. hu információi szerint a Fõvárosi Bíróság tartózkodása mögött pedig legitimitás-probléma áll: Gatter László tavaly lemondott az elnöki posztról, és azóta sincs utóda.
Szûcs Péter, a Legfelsõbb Bíróság szóvivõje a Független Hírügynökségnek szombaton azt mondta: tudomása szerint egyelõre informális reakció sincs a bírósági vezetõk csütörtöki állásfoglalására. Egyelõre nem tudni azt sem, hogyan tovább ebben az ügyben. Újabb lépésekrõl csak az új alkotmány hétfõi zárószavazása után dönthetnek - tette hozzá.
A stop. hu szombaton saját információira hivatkozva azt írta: azért döntettek a bírósági vezetõk a közös közlemény mellett, mert úgy gondolták, a meglepetésszerû támadás a bíró szervezetek és a bírák ellen csak az elsõ a sorban, az õszi törvénykezéskor akár teljesen kormány alá is rendelhetik a bíróságokat, felszámolva ezzel a hatalmi ágak elválasztását. Egyelõre megjósolni se lehet, hogy ezzel szemben milyen eszközzel próbálnak fellépni majd a bírók - olvasható a hírportálon.
A Legfelsõbb Bíróság szóvivõje ezt az értesülést nem kívánta kommentálni, arra hivatkozva, hogy az õszi törvényhozásra idõzített javaslatoknak még a koncepciója sem ismert, így egyelõre nincs mit kommentálni.
A bírói jogviszony felsõ határának csökkentésérõl szóló módosító javaslatot Lázár János fideszes frakcióvezetõ nyújtotta be, a parlament hétfõn fogadta el a módosítókról szóló szavazáson. Az új alaptörvény zárószavazását hétfõn tartják.
A Magyar Bírói Egyesület elõször egy április 7-i levélben tiltakozott a bírói jogviszony felsõ korhatárának leszállítása ellen a közjogi méltóságoknál valamint a parlamenti frakcióvezetõknél és független képviselõknél. Ugyanebben az ügyben Baka András, a Legfelsõbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke április 11-én írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek.
|
,
A kormány még nem reagált a bírósági vezetõk tiltakozására
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!