Az államadĂłsság Magyarország esetĂ©ben azĂ©rt volt mindig is kĂĽlönösen Ă©rzĂ©keny kĂ©rdĂ©s, mert összefĂĽgg az ország kĂĽlsõ adĂłsságával. Ă–nmagában a 80 százalĂ©kos adĂłsságszint nem kiugrĂłan magas az uniĂłn belĂĽl - 2010-ben ekkora az EU átlaga is -, a gond inkább a többsĂ©gĂ©ben kĂĽlföldi finanszĂrozásbĂłl, illetve a fenntarthatĂłság körĂĽli bizonytalanságbĂłl fakad - áll a GKI szerdán közzĂ©tett elemzĂ©sĂ©ben. A gazdaságkutatĂł szerint az adĂłsságproblĂ©ma kezelĂ©sĂ©nek hatĂ©kony mĂłdszere lenne az eurĂłzĂłnához valĂł csatlakozás feltĂ©teleinek mielõbbi teljesĂtĂ©se Ă©s a csatlakozás is.
Az államháztartás adĂłssága a rendszerváltáskor, 1989 vĂ©gĂ©n az akkori GDP 73 százalĂ©kát tette ki, ami eleve magas szintet jelentett. Ezt a gazdasági visszaesĂ©s Ă©s a költsĂ©gvetĂ©si alkalmazkodás kĂ©slekedĂ©se 1994-re kritikus szintre vitte fel - áll az anyagban. Az államadĂłsság csökkentĂ©se szempontjábĂłl az "aranykor" a Bokros-csomaggal kezdõdõ 1995-2001-es idõszak volt. A magas infláciĂł dinamikus gazdasági növekedĂ©ssel párosult, kĂ©zben tartott államháztartási hiányok mellett. A számottevõ privatizáciĂłs bevĂ©telek is az adĂłsságcsökkentĂ©st segĂtettĂ©k. A második szakaszban vĂ©gbement államadĂłsság-csökkenĂ©s több mint egyharmada "visszajött" a 2002-2007-es harmadik szakaszban. Az államháztartási hiány ebben az idõszakban volt a legmagasabb, bár az infláciĂł a korábbiaknál lĂ©nyegesen alacsonyabb szintre kerĂĽlt Ă©s a gazdasági növekedĂ©s dinamikus maradt. A negyedik szakaszban az államadĂłsság rátája fõleg a világgazdasági válság okozta GDP-csökkenĂ©s, forintleĂ©rtĂ©kelõdĂ©s Ă©s kĂ©nyszerĂ» devizatartalĂ©kolás miatt emelkedett. Tavaly 80,1 százalĂ©kon zárt az adĂłsság aránya. Az államadĂłsság Magyarország esetĂ©ben azĂ©rt volt mindig is kĂĽlönösen Ă©rzĂ©keny kĂ©rdĂ©s, mert összefĂĽgg az ország kĂĽlsõ adĂłsságával. Ă–nmagában a 80 százalĂ©kos adĂłsságszint nem kiugrĂłan magas az uniĂłn belĂĽl - 2010-ben ekkora az EU átlaga is -, a gond inkább a többsĂ©gĂ©ben kĂĽlföldi finanszĂrozásbĂłl, illetve a fenntarthatĂłság körĂĽli bizonytalanságbĂłl fakad - állapĂtja meg az elemzĂ©s. A hazai megtakarĂtási szint alacsony, ezĂ©rt az államadĂłsság finanszĂrozásához, továbbá a lakossági Ă©s a vállalati hitelezĂ©shez is jelentõs arányban kĂĽlföldi megtakarĂtások bevonására volt Ă©s van szĂĽksĂ©g. Kifejezetten az államadĂłsságot nĂ©zve jelenleg annak mintegy 43 százalĂ©ka áll fent devizában, de a kĂĽlföldi befektetõk forintban is vásároltak állampapĂrokat. ĂŤgy vĂ©gsõ soron a magyar államadĂłság 57 százalĂ©kát a kĂĽlföld finanszĂrozza. Az adĂłsság csökkentĂ©se a kĂĽlvilágtĂłl fĂĽggetlenĂĽl is fontos. A tĂşlzottan magas adĂłsság tĂşlzott terheket rak a következõ generáciĂłkra, akiknek a következõ Ă©vtizedekben amĂşgy is szembesĂĽlniĂĽk kell az elöregedõ társadalombĂłl, a növekvõ nyugdĂj, szociális Ă©s egĂ©szsĂ©gĂĽgyi kiadásokbĂłl fakadĂł problĂ©mákkal. Ugyanakkor az adĂłsságállomány fenntartásának folyamatos költsĂ©gvetĂ©si terhĂ©t nem kizárĂłlag az adĂłsság GDP-arányos nagysága, sokkal inkább a finanszĂrozĂł hitelek átlagos futamideje Ă©s kamatszintje dönti el. Egy eurĂłzĂłnában lĂ©võ EU tagország extrĂ©m helyzetektõl eltekintve jĂłval hosszabb lejáratot Ă©s alacsonyabb kamatszintet tud elĂ©rni, mint jelenleg Magyarország. A kicsi Ă©s nyitott magyar gazdaságnak stratĂ©giai Ă©rdeke, hogy minĂ©l elõbb az euróövezet rĂ©szĂ©vĂ© váljon. Az adĂłsságproblĂ©ma kezelĂ©sĂ©nek ezĂ©rt hatĂ©kony mĂłdszere lenne az eurĂłzĂłna csatlakozás feltĂ©teleinek mielõbbi teljesĂtĂ©se Ă©s a csatlakozás is. Kár, hogy ez a lĂ©pĂ©s a gazdaságpolitika alakĂtĂłinak szándĂ©kaiban mostanában egyre távolabbra tolĂłdik - áll a GKI elemzĂ©sĂ©ben.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!