Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Balett és fantasztikus vígjáték a Szegedi Nemzeti Színház márciusi mûsorán
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leválthatĂł
Magazin
Uccai dumák
A diktatúráról
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Nyolc Corvette-ritkaság zuhant bele egy víznyelõbe Kentuckyban
Gazdaság, üzlet és pénzügy Gazdaság, üzlet és pénzügy
Az adósságprobléma kezelésének hatékony módszere lenne az eurózónához való csatlakozás
FĂĽggetlen HĂ­rĂĽgynöksĂ©g   2011 March 02, Wednesday  

Az államadósság Magyarország esetében azért volt mindig is különösen érzékeny kérdés, mert összefügg az ország külsõ adósságával.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
Az államadósság Magyarország esetében azért volt mindig is különösen érzékeny kérdés, mert összefügg az ország külsõ adósságával. Önmagában a 80 százalékos adósságszint nem kiugróan magas az unión belül - 2010-ben ekkora az EU átlaga is -, a gond inkább a többségében külföldi finanszírozásból, illetve a fenntarthatóság körüli bizonytalanságból fakad - áll a GKI szerdán közzétett elemzésében. A gazdaságkutató szerint az adósságprobléma kezelésének hatékony módszere lenne az eurózónához való csatlakozás feltételeinek mielõbbi teljesítése és a csatlakozás is.

Az államháztartás adóssága a rendszerváltáskor, 1989 végén az akkori GDP 73 százalékát tette ki, ami eleve magas szintet jelentett. Ezt a gazdasági visszaesés és a költségvetési alkalmazkodás késlekedése 1994-re kritikus szintre vitte fel - áll az anyagban. Az államadósság csökkentése szempontjából az "aranykor" a Bokros-csomaggal kezdõdõ 1995-2001-es idõszak volt. A magas infláció dinamikus gazdasági növekedéssel párosult, kézben tartott államháztartási hiányok mellett. A számottevõ privatizációs bevételek is az adósságcsökkentést segítették. A második szakaszban végbement államadósság-csökkenés több mint egyharmada "visszajött" a 2002-2007-es harmadik szakaszban. Az államháztartási hiány ebben az idõszakban volt a legmagasabb, bár az infláció a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb szintre került és a gazdasági növekedés dinamikus maradt. A negyedik szakaszban az államadósság rátája fõleg a világgazdasági válság okozta GDP-csökkenés, forintleértékelõdés és kényszerû devizatartalékolás miatt emelkedett. Tavaly 80,1 százalékon zárt az adósság aránya.
Az államadósság Magyarország esetében azért volt mindig is különösen érzékeny kérdés, mert összefügg az ország külsõ adósságával. Önmagában a 80 százalékos adósságszint nem kiugróan magas az unión belül - 2010-ben ekkora az EU átlaga is -, a gond inkább a többségében külföldi finanszírozásból, illetve a fenntarthatóság körüli bizonytalanságból fakad - állapítja meg az elemzés.
A hazai megtakarítási szint alacsony, ezért az államadósság finanszírozásához, továbbá a lakossági és a vállalati hitelezéshez is jelentõs arányban külföldi megtakarítások bevonására volt és van szükség. Kifejezetten az államadósságot nézve jelenleg annak mintegy 43 százaléka áll fent devizában, de a külföldi befektetõk forintban is vásároltak állampapírokat. Így végsõ soron a magyar államadóság 57 százalékát a külföld finanszírozza.
Az adósság csökkentése a külvilágtól függetlenül is fontos. A túlzottan magas adósság túlzott terheket rak a következõ generációkra, akiknek a következõ évtizedekben amúgy is szembesülniük kell az elöregedõ társadalomból, a növekvõ nyugdíj, szociális és egészségügyi kiadásokból fakadó problémákkal. Ugyanakkor az adósságállomány fenntartásának folyamatos költségvetési terhét nem kizárólag az adósság GDP-arányos nagysága, sokkal inkább a finanszírozó hitelek átlagos futamideje és kamatszintje dönti el. Egy eurózónában lévõ EU tagország extrém helyzetektõl eltekintve jóval hosszabb lejáratot és alacsonyabb kamatszintet tud elérni, mint jelenleg Magyarország.
A kicsi és nyitott magyar gazdaságnak stratégiai érdeke, hogy minél elõbb az euróövezet részévé váljon. Az adósságprobléma kezelésének ezért hatékony módszere lenne az eurózóna csatlakozás feltételeinek mielõbbi teljesítése és a csatlakozás is. Kár, hogy ez a lépés a gazdaságpolitika alakítóinak szándékaiban mostanában egyre távolabbra tolódik - áll a GKI elemzésében.

Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player