|
A szolgálat közben életüket vesztett asztronautákra emlékeznek az Egyesült Államokban pénteken, 25 évvel a Challenger katasztrófája után. Az ûrrepülõgép 1986. január 28-án, helyi idõ szerint délelõtt 11 óra 38 perckor indult a világûrbe, ám kilövése után 73 másodperccel, 14 ezer méteres magasságban felrobbant. A tragédiát az ûrhajósok családtagjai a helyszínen, míg tévénézõk milliói a készülékek elõtt nézték végig.
A Challenger kilövése az amerikai ûrsikló-program 25. útja volt. Az ûrrepülõgép fedélzetén a 46 éves Francis Scobbee parancsnok, a 40 éves Michael Smith pilóta, a 36 éves Judy Resnik, a 35 éves Ronald McNair, a 39 éves Ellison Onizuka és a 41 éves Gregory Jarvis ûrhajós és a 36 éves Christa McAuliffe tanárnõ tartózkodott. Utóbbi volt az, akit tízezer jelentkezõ közül választottak ki, és az lett volna a feladata, hogy televíziós adásban mutassa be az iskolásoknak az ûrrepülõgépet.
A katasztrófát az okozta, hogy a jobb oldali gyorsítófokozat egyik gyûrûjének szigetelése az alacsony hõmérséklet miatt meghibásodott és átégett. A hét ember a robbanás pillanatában szörnyethalt. Megmenekülésükre nem volt esély, mert a fejlesztõk nem gondoltak arra, hogy az ûrhajósoknak esetleg katapultálniuk kell.
"Láthattuk, hogy a nagy dolgok elérése olykor nagyon sokba kerül. Gyászoljuk azokat a bátor asztronautákat, akik a végsõ áldozatot meghozták a NASA misszióinak támogatására" - fogalmazott az évfordulón kiadott közleményében az amerikai elnök. Barack Obama emlékeztetett az Apollo-1 1967-es tragédiájára, amikor gyakorlatozás közben hunyt el három ûrhajós, a Challenger-katasztrófára és a Columbia ûrsikló 2003-as balesetére, amelyben hat amerikai és egy izraeli asztronauta vesztette életét.
Az amerikai ûrkutatási hivatal idén nyugdíjba küldi a teljes ûrsikló-flottát, amelyet 1981-ben indítottak. A tervek szerint a Discoveryt február 24-én, az Endeavourt pedig április 18-án lövik fel. A NASA azonban szeretné elérni, hogy az amerikai kongresszus bólintson rá egy harmadik útra is, és engedélyezzék, hogy az Atlantis júniusban utoljára elindulhasson.
A harminc éven át tartó ûrsikló-programnak hatalmas szerepe volt a Föld körül keringõ Nemzetközi Ûrállomás (ISS) építési munkálataiban. Az 1998-ban kezdõdött, többmilliárd dolláros projekt elsõsorban az Egyesült Államok pénzügyi támogatása révén valósult meg. Miután az amerikai ûrsikló-flottát nyugdíjba küldik, egyedül az orosz Szojuzok lesznek képesek embert juttatni az ISS-re.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!