|
Egyelõre nem tudni miért és ki miatt jelent meg elõbb a Magyar Közlönyben a médiatörvény módosítása, mint maga a médiatörvény. A parlament alkotmányügyi bizottsága, a közlönyszerkesztõség egyaránt elhárította illetékességüket, a köztársaság elnökének hivatalában pedig azt közölték, hogy Schmitt Pál egyazon napon írta alá mindkettõt, de a helyes sorrendben. Az igazságügyi tárcánál visszahívást ígértek, de ez eddig elmaradt. Az alkotmányjogász szerint érvényesen csak már elfogadott jogszabályt lehet módosítani. Az apró módosítás amúgy lényeges: konkrét idõhatárt szab a médiahatóság döntéseinek bírósági felülvizsgálatára.
Az év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben a médiatörvény, amelynek december 21-i elfogadása után két nappal a módosítását is megszavazta a parlament egyes cégjogi tárgyú törvények megváltoztatása közt. A változás azonban már 30-án megjelent a hivatalos lapban - hívta fel a figyelmet a Hírszerzõ.
A szóban forgó passzus a 164. paragrafus 1. pontja, amely a december 31-én kihirdetett médiatörvényben így áll: "A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni", a december 30-án megjelent - elõzetes - módosítás pedig így szól: "A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsõfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz".
Az ezt benyújtó alkotmányügyi bizottság tagja, Balsai István a Független Hírügynökségnek elmondta: a médiatörvény beterjesztõinek tudtával készítették el a pontosítást, a továbbiak nem tartoznak hatáskörükbe. A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetõje, Kiss Norbert közölte: Schmitt Pál mindkét törvényt december 28-án írta alá, de a helyes sorrendben: délelõtt a médiatörvényt, délután a módosítást. A közlönykiadóban azt mondták, hogy õk az Országgyûlés elnökétõl a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül kapják meg a kinyomtatásra váró szövegeket. A KIM illetékes helyettes államtitkárságán visszahívást ígértek, de ez eddig elmaradt.
A Független Hírügynökség által megkérdezett alkotmányjogász ilyen esettel még nem találkozott. Chronowsky Nóra, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányügyi Tanszékének docense elmondta: egy törvény érvényességi kelléke a kihirdetés, az, hogy mindenki számára megismerhetõvé válik. Ebbõl logikusan következik, hogy érvényesen csak már kihirdetett jogszabályt lehet módosítani.
Az alkotmányjogász szerint az ilyen módosításnak "érvényességi fogyatékossága" van, ellentmond a jogalkotás rendjének és a jogbiztonságnak, ha nem kihirdetett jogszabályt módosítanak. Nem beszélve arról, hogy így a jogalkotásnak az a fontos elve sem érvényesülhet, hogy kellõ idõt ad a felkészülésre - mondta Chronowsky Nóra.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!