|
14 kiemelt budapesti aluljárót adott vissza a fõváros rendeltetésszerû használatra, a Társadalmi Megbékélési Program részeként - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Tarlós István fõpolgármester. Ennek kiemelt részeként az eddig ott élõ hajléktalanok 80 százaléka vállalta, hogy elfogadja a segítséget, a felajánlott munkásszállók, bérlakások egyikébe költözik, és lehetõség szerint munkát vállal. A többiek 2, úgynevezett tolerancia ponton maradhatnak, ahol minimális fûtés és mosdó lesz. A programnak egyébként közbiztonságot és köztisztaságot erõsítõ elemei is vannak, az érintett aluljárókat felújították, a közvilágítást helyre hozták és parkosították a felszíni területeket.
Tarlós István elmondta: részállomáshoz érkeztek, miután teljesítették korábbi vállalásukat, hogy a 14 kiemelt aluljárót rendbe teszik és rendeltetésszerû használatra visszaadják. A városvezetõ szerint ez egy komplex feladat, lépésrõl lépésre lehet haladni. Hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a hajléktalanok életkörülményeinek rendezésérõl van szó, hanem hatékonyabb tisztításról, világításról, építészeti rendezettségrõl, az aluljárók felújításáról, a felszíni padok, burkolat helyreállításáról és parkosításról is. Az érintett aluljárók között van az Astoriánál, a Blaha Lujza téren, a Ferenciek terén, a Nagyvárad és Batthyány téren, a Nyugati, Déli, Keleti és Kelenföldi pályaudvarnál, a Móricz Zsigmond körténél, az Örs vezér terén és a Flórián téren lévõ létesítmény.
A fõpolgármester a hajléktalanok kapcsán úgy fogalmazott: arányosan humánus megoldást kerestek, a fedél nélküliek ezentúl sem tudnak válogatni a "Kempinksi Szálló és a Festetics Kastély" között, de reális, emberhez méltó körülmények közé költözhetnek. Tarlós István azt mondta: nem politikusi önkénybõl döntött a megoldás mellett, hanem a szociális szemszög volt a prioritás, amelyet számos szociális szervezettel, fõvárosi céggel, az ÁNTSZ-szel és a kórházak támogatásával hajtottak végre. A városvezetõ hangsúlyozta: a hajléktalanokat szociálisan kell kezelni, de ha sértik, megijesztik a többséget, erõszakosan koldulnak, fenyegetõznek, akkor szabálysértõkként kell õket kezelni, nem megkülönböztetni. A szociális feladat megszólítani, felemelni, integrálni õket, de nem lehet életvitelszerûen az aluljárókban élniük.
Tarlós István arról is beszámolt: 116 tartósan fedél nélkülit értek el a programba bevont helyeken, nekik átmeneti szállókon, munkásszállókon és más hasonló helyeken kínáltak lakhatási lehetõséget. Közülük 30-an nem fogadtak el semmit és ismeretlen helyre távoztak, kilencen önként keresték fel a segítõ szervezeteket, 51 fõt már elhelyeztek, a többiek elhelyezése pedig folyamatban van. A budapesti közmûcégek egyébként több használaton kívüli ingatlant is felajánlottak lakhatási célra. A fõpolgármester szerint a többség igényeinek megfelel a program, a többiek pedig úgynevezett toleranciapontokra mehetnek át. Ezek nem részei a szociális ellátó rendszernek, most alakították ki õket ideiglenesen. Az egyik ilyen a Nyugati pályaudvar egyik használaton kívüli váróterme, a másik pedig a Déli pályaudvarnál a Vérmezõhöz vezetõ aluljáró. Itt minimális fûtés lesz és használhatják a mosdókat, a szociális munkások pedig folyamatosan látogatják õket és újabb lehetõségeket kínálnak nekik.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a program egyik szakmai koordinátora tanulságosnak nevezte a napi szintû együttmûködést, amellyel a megoldható problémákat megoldották. Kitért ugyanakkor arra is, hogy ha valaki 70 évesen mezítláb áll egy aluljáróban és elutasítja a segítséget, az nem biztos, hogy felnõtt döntés. Hozzátette: a hosszú, mínusz 10 fokos éjszakákból néhányat át lehet vészelni, de sokat nem. Elmondta azt is: minden lehetséges befogadó helyiségüket kinyitották és további felajánlásokat is kaptak. Az alelnök jelezte, szívesen folytatná a közös munkát ebben a formában.
Tarlós István a program költségeit illetõ újságírói kérdésre azt mondta:bármennyibe fog kerülni a végén, meg akarják oldani az ügyet, elõ kell szedni minden forrást, mert nem engednek embereket meghalni az utcákon. Kitért arra is, hogy 100 százalékos megoldás sosem lesz, mert a hajléktalanok újratermelõdnek, sorra felköltöznek a fõvárosba. A Belügyminisztérium közterületen való alvást szankcionáló törvény-módosítása kapcsán pedig azt mondta:a bírságolást nem a hajléktalanoknak adresszálják, hanem a szabálysértõknek, nem tesznek különbséget. Hozzátette: az ügyben a prevenció a lényeg.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!