Egy francia bĂ­rĂłsĂĄg hĂŠtfĂľi dĂśntĂŠse ĂŠrtelmĂŠben az amerikai Coninental lĂŠgitĂĄrsasĂĄgot terheli a felelĂľssĂŠg az Air France Concorde gĂŠpĂŠnek 2000-es katasztrĂłfĂĄjĂĄĂŠrt. A testĂźlet dĂśntĂŠsĂŠnek ĂŠrtelmĂŠben az amerikaiaknak 200 ezer eurĂłs bĂźntetĂŠst (56 milliĂł forint) ĂŠs 1 milliĂł eurĂłs (280 milliĂł forint) kĂĄrtĂŠrĂ­tĂŠst kell fizetnie. A Continental "abszurdnak" nevezte az Ă­tĂŠletet ĂŠs fellebbez az Ăźgyben. AZ amerikaiak szerint oylan Ă­tĂŠlet szĂźletett, amely az Air France felelĂľssĂŠgĂŠrĂľl akarja elterelni a figyelmet.

A bĂ­rĂłsĂĄg a pĂŠnzbĂźntetĂŠs mellett 15 hĂłnapos felfĂźggesztett bĂśrtĂśnre Ă­tĂŠlte az ameikai lĂŠgitĂĄrsasĂĄg egyik szerelĂľjĂŠt, aki hibĂĄsan szerelte fel azt a titĂĄnium szalagot, amely leszakadt a Continental DC-10-es gĂŠpĂŠrĂľl, ĂŠs amely a Concorde katasztrĂłfĂĄjĂĄhoz vezetett. A tĂśbbi vĂĄdlottat felmentette a testĂźlet. KĂśztĂźk volt hĂĄrom francia is: a Concorde-projekt egykori kĂŠt vezetĂľje, valamint a polgĂĄri lĂŠgikĂśzlekedĂŠs hatĂłsĂĄg volt igazgatĂłja. EllenĂźk az volt a vĂĄd, hogy nem vettĂŠk komolyan azokat a korĂĄbbi baleseteket, amelyek a Concorde szuperszonikus gĂŠppel tĂśrtĂŠntek.
A Continental szerint egyĂŠbkĂŠnt nem a bĂťnĂśsnek mondott fĂŠmdarab hibĂĄs a katasztrĂłfĂĄĂŠrt. A tĂĄrsasĂĄg ĂźgyvĂŠdje, szemtanĂşkra hivatkozva azt ĂĄllĂ­totta, hogy a gĂŠp mĂĄr a kifutĂłn lĂĄngolt. Szerinte a karbantartĂłk voltak hanyagok, ĂŠs a gĂŠpnek nem lett volna szabad felszĂĄllnia.
A 10 ĂŠve tĂśrtĂŠnt katasztrĂłfa okĂĄnak a 2004-es vizsgĂĄlatot kĂśvetĂľen napvilĂĄgot lĂĄtott elmĂŠletek szerint az volt az oka, hogy a Continental Airlines DC-10 tĂ­pusĂş repĂźlĂľgĂŠpĂŠrĂľl felszĂĄllĂĄs kĂśzben levĂĄlt egy rendkĂ­vĂźl kemĂŠny titĂĄnium lemez, ĂŠs ott maradt a pĂĄrizsi Charles de Gaulle repĂźlĂľtĂŠr aszfaltcsĂ­kjĂĄn, amelyre az utĂĄna felszĂĄllĂł, New Yorkba tartĂł Concorde rĂĄhajtott. Ennek kĂśvetkeztĂŠben kidurrant a szuperszonikus gĂŠp egyik abroncsa, amelynek darabjai sĂŠrĂźlĂŠst okoztak a szĂĄrnyban lĂŠvĂľ ĂźzemanyagtartĂĄlyon. A gĂŠp emiatt nem sokkal felszĂĄllĂĄs utĂĄn tĂťzgolyĂłkĂŠnt csapĂłdott a fĂśldbe PĂĄrizstĂłl nem messze, megĂślve ezzel a fedĂŠlzeten tartĂłzkodĂł 109 utast ĂŠs a fĂśldĂśn nĂŠgy munkĂĄst.
A francia-brit kooperációban készült szuperszonikus Concorde gépek elõször 1976-ban repültek menetrendszerinti járatként. Összesen húsz darabot építettek belõlük, de csak 14 állt kereskedelmi légi forgalomba. Fõleg tengerentúli utakon használták az akár 2170 kilométer per órás sebességre képes gépet. A Concorde jóval rövidebb idõ alatt repülte át az óceánt. Igaz a jegyárak emiatt igen csak borsosak voltak. A sztárok és hírességek elõszeretettel utaztak a gépen. 2003-ban vonták ki õket végleg a forgalomból.