|
A Mindenszentek (latinul: Festum Omnium Sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyházak ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel késõbb tartja. A katolikusoknál a Mindenszentek nem kötelezõ, hanem tanácsolt ünnep, ami a Halottak napját, november 2-át elõzi meg.
A Mindenszentek ünnepét a keresztény keleten már 380-ban megtartották. Ezen a napon az összes vértanúra emlékeztek. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa vezette be az ünnepet, aki 609-ben átvette a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az összes vértanú emlékére.
A 8. században, III. Gergely pápa tette május 13-át a "Szent Szûznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" az emléknapjává. Egy évszázaddal késõbb, IX. Gergely pápa helyezte november 1-jére a Mindenszentek ünnepét.
Az emléknap célja, hogy a katolikus egyház az összes szentet egy közös napon ünnepelje. A Mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése is ezt nyilvánítja ki. November 1-je tanácsolt egyházi ünnep, Magyarországon 2001 óta újra munkaszüneti nap.
A Mindenszentekkel ellentétben a Halottak napja nemcsak a katolikusok ünnepe, hanem bizonyos protestáns egyházaké is. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerik,a reformátusok pedig szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg a halottak napjáról.
Szent Odilo clunyi apát (962-1048) 998-ban rendelte el, hogy a halottakról zsolozsmákkal és szentmiseáldozatokkal emlékezzenek meg. Hamarosan ezt az emléknapot a bencés renden kívül is megünnepelték. A szokás Európában a 12-13. században mindenhol elterjedt, így Magyarországon is.
Halottak napján a hozzátartozók az elhunyt szerettek emlékére gyújtanak gyertyákat és mécseseket, és virágokat, koszorúkat visznek a sírokra.
|
,
Hétfõn Mindenszentek, kedden Halottak napja
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!