Minden, magára valamit is adó ország különleges forrásként tekint a tudásra - jelentette ki Schmitt Pál köztársasági elnök a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján, szerdán. Az államfõ hozzátette: a tudás nemcsak az egyes emberé, hanem közkincs. A köztársasági elnök kiemelte: az iskolakezdés Magyarországon az emberek legalább háromnegyedét érinti közvetlenül, ilyenkor minden beszélgetésben elõkerül az oktatás, beszédtéma az iskola, a tudás, az egyetem.
Az ipar fõ eszköze az ember - idézte Eötvös József szavait a köztársasági elnök a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepélyes tanévnyitóján, az intézményben összesen 3819 új hallgató kezdte meg a tanévet. Schmitt Pál hozzátette: eszköz az ember, a tudás és a tehetség pedig haszonra váltható mérõszám. Az államfõ úgy fogalmazott: egy ország oktatási-nevelési elvei, szabályai és intézményeinek összessége az óvodától a doktoranduszokig olyan, mint egy test: benne minden rész "gyönyörûen és végzetesen összefügg egymással".
A köztársasági elnök kiemelte: a magyar oktatás mai problĂ©mái is olyan, minden rĂ©szletet Ă©rintõ gondok, amelyekrõl "aligha lehet kĂĽlön a felsõoktatás, vagy kĂĽlön a közoktatás kĂ©rdĂ©sekĂ©nt beszĂ©lni." PĂ©ldakĂ©nt emlĂtette, hogy kivĂ©telektõl eltekintve, a közĂ©piskolákbĂłl egyre szegĂ©nyesebb Ă©s bizonytalanabb tudással Ă©rkeznek a diákok az egyetemekre Ă©s a fõiskolákra. Ăšgy fogalmazott: "egyre könnyebb a batyu a hátukon". Hozzátette: sok esetben a szakmai alapkĂ©pzĂ©s három Ă©ve olyan tudás pĂłtlására megy el, amit valamivel korábban kellett volna megszerezni.
A köztársasági elnök kĂ©tsĂ©gbeejtõnek nevezte, hogy az Ă©rettsĂ©gizett magyar fiatalok jelentõs rĂ©sze - ahogy fogalmazott - nincs tisztában a törtĂ©nelem, a földrajz, a fizika tĂ©nyeivel, nem tudja elhelyezni Magyarországot a világ kultĂşrájában, felszĂnesen tájĂ©kozĂłdik Ă©s alig Ă©rti azt, amit olvas. Az államfõ szerint ezen kĂvĂĽl a nyelvtudáson is lehet mĂ©g javĂtani. Schmitt Pál Ăşgy fogalmazott: a fĂ©l tudás rossz befektetĂ©s, a magyar oktatás pedig Ăşj mĂ»veltsĂ©g-eszmĂ©nyĂ©rt kiált.
Schmitt Pál kijelentette: ügyelni kell arra, hogy a mobilitás ne váljon "egyirányú utcává", azok, akik tanulmányaikat külföldön folytatják, jöjjenek haza és itthon kamatoztassák külföldön megszerzett tudásukat. Hozzátette: meggyõzõdése, hogy az oktatás és a gazdaság szoros együttmûködésével fel lehet számolni a friss diplomásokat sújtó nagymértékû munkanélküliséget. Az államfõ úgy látja: a versenyképesség megtartása érdekében az egyetemeknek minden nehézkedési erõ ellenére a fejlõdés élére kell állniuk, de legalább is "el kell tudni kapni a sodrást". Kijelentette: az egyetem különleges, autonóm intézmény, szoros kapcsolatban az élettel és a közösséggel. Úgy fogalmazott: minden egyes diák a nemzet befektetése.
Az államfõ az ünnepélyes tanévnyitón megjegyezte, hogy a bolognai folyamat kritikusai szerint számos alapképzés három éves diplomájával ma körülbelül oda lehet elérni, mint amit 20-30 évvel ezelõtt az érettségi jelentett, vagyis mindent, ami az adott szakmában, tudományágban fontos, a mesterképzés két szûk évébe kellene belezsúfolni. Schmitt Pál hozzátette: a kétkedés abban keresendõ, hogy a puszta átvétel még nem jelent adaptációt. Az államfõ szerint a bolognai rendszer eredeti értelme a mobilitás, az európai átjárhatóság. Hozzátette: a cél az volt, hogy összhangba kerüljenek Európa képzései, nem pedig az, hogy "idegen testként erõltessenek bele új dolgokat régi struktúrákba". A köztársasági elnök kijelentette: a bolognai folyamatnak kétségtelenül vannak értékei, amelyeket Magyarországnak meg kell találni és élni kell vele.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!